Mikor lehet póttételt húzni az érettségin?

Akár közép- vagy emelt szinten érettségiztek, a szóbelik során sajnos előfordulhat, hogy olyan tételt húztok, amiből nem tudtok még csak kettesre sem lefelelni. Ebben az esetben jöhet szóba a póttétel.

Az érettségi vizsgaszabályzata lehetőséget biztosít arra, hogy új tételt húzzatok, ha nagyon rosszul sikerül a felelet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ez akkor történhet meg, ha a szóbeli válaszra adott pontszám nem éri el az adott feladatra adható pontok 12 százalékát. Ilyen esetben a vizsgaelnök egyszeri alkalommal engedélyezheti a póttétel húzását.

Póttétel húzása után hármasnál már nem kaphattok jobb jegyet

A póttételre adott felelet már beleszámít az érdemjegybe, azonban a megszerzett pontokat megfelezik, majd felfelé kerekítik. Ez a módosított pontszám kerül beszámításra, és ebből számítják ki a szóbeli rész százalékos eredményét, illetve végül az osztályzatot is.

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

Fontos tudni: ha a vizsgázó úgy dönt, nem él a póttétel lehetőségével, akkor ezt hivatalosan rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

Nem elég a 12 százalék, összesen 25 kell az elégségeshez

Sokan azt gondolják, hogy ha a szóbeli vizsgarész eredménye meghaladja a 12 százalékot, akkor már biztosított a sikeres vizsga – ez azonban nem igaz. Az elégséges érettségihez az írásbeli és a szóbeli vizsga összesített eredményének kell elérnie legalább a 25 százalékot.

Szóbeli lehetőség bizonyos tárgyaknál

Matematika és digitális kultúra esetén külön szabály vonatkozik a szóbelire. Ha a középszintű érettségin:

  • matematikából az írásbeli,
  • digitális kultúrából pedig a gyakorlati rész

elérte ugyan a 12 százalékot, de nem haladta meg a 25 százalékot, akkor lehetőség van szóbelit tenni, hogy javítsatok az összpontszámon.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István