Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

A kettő nem ugyan az, mutatjuk is, hogy miért.

  • Rodler Lili

A javító és a pótló érettségi között a legnagyobb különbség, hogy az egyik esetében mind a két vizsgarészt meg kell ismételni, a másik esetben pedig csak azt, amelyiken valamilyen oknál fogva nem tudtatok részt venni.

Mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbeli érettségire?

Az Oktatási Hivatal pontos leírása szerint javító érettségi vizsgát azoknak kell tennie, akik nekik felróható okokból (tehát igazolatlanul) nem vettek részt a vizsgán, vagy sikertelen érettségi vizsgát tettek, mivel a két vizsgarész összesen nem érte el a minimum ponthatárt.

Ebben az esetben az adott tantárgyból újra kell vizsgáznotok. Mindegy, hogy esetleg a szóbelin, vagy az írásbelin elértétek a meghatározott minimum ponthatárt, akkor is mind a két részt újra le kell tennetek.

Így osztályozzák az érettségi vizsgákat közép- és emelt szinten

A pótló érettségi vizsga viszont azoknak szól, akik igazoltan hiányoztak valamelyik vizsgarészről. Ilyenkor onnan folytathatjátok az érettségit, ahol abbahagytátok, a sikeresen megoldott vizsgarészt pedig számításba veszik, amennyiben nyilatkoztok róla, hogy kéritek a beszámítását.

Ebben az esetben arra is van lehetőségetek, amennyiben az igazgató engedélyezi, hogy ugyanabban a vizsgaidőszakban tegyétek le az érettségiteket, mint amiben elkezdtétek. Így nem kell őszig várnotok.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.