A kettő nem ugyan az, mutatjuk is, hogy miért.
A javító és a pótló érettségi között a legnagyobb különbség, hogy az egyik esetében mind a két vizsgarészt meg kell ismételni, a másik esetben pedig csak azt, amelyiken valamilyen oknál fogva nem tudtatok részt venni.
Mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbeli érettségire?
Az Oktatási Hivatal pontos leírása szerint javító érettségi vizsgát azoknak kell tennie, akik nekik felróható okokból (tehát igazolatlanul) nem vettek részt a vizsgán, vagy sikertelen érettségi vizsgát tettek, mivel a két vizsgarész összesen nem érte el a minimum ponthatárt.
Ebben az esetben az adott tantárgyból újra kell vizsgáznotok. Mindegy, hogy esetleg a szóbelin, vagy az írásbelin elértétek a meghatározott minimum ponthatárt, akkor is mind a két részt újra le kell tennetek.
Így osztályozzák az érettségi vizsgákat közép- és emelt szinten
A pótló érettségi vizsga viszont azoknak szól, akik igazoltan hiányoztak valamelyik vizsgarészről. Ilyenkor onnan folytathatjátok az érettségit, ahol abbahagytátok, a sikeresen megoldott vizsgarészt pedig számításba veszik, amennyiben nyilatkoztok róla, hogy kéritek a beszámítását.
Ebben az esetben arra is van lehetőségetek, amennyiben az igazgató engedélyezi, hogy ugyanabban a vizsgaidőszakban tegyétek le az érettségiteket, mint amiben elkezdtétek. Így nem kell őszig várnotok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
