Mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbeli érettségire?

Influenza, kéz- és lábtörés: bármi megtörténhet még az érettségi előtt. Mutatjuk, mik a hiányzásra vonatkozó szabályok.

Talán azt kiemelnünk sem kell, hogy ne az érettségi előtt egy héttel próbáljatok ki valamilyen extrém sportot. Azonban megeshet, hogy önhibátokon kívül, valamilyen oknál fogva nem tudtok elmenni az vizsgára.

Az Oktatási Hivatal szerint abban az esetben, ha a diák, számára fel nem róható okból – például igazoltan betegség miatt - nem tud elmenni az írásbeli vizsgára, akkor lehetősége van pótló vizsgát tennie. A hiányzás igazolását az iskola vezetőjének kell benyújtani, aki dönt a pótvizsga elfogadásáról, vagy adott esetben annak elutasításáról. A pótló vizsga részleteit szintén az intézménnyel kell egyeztetni.

Így osztályozzák az érettségi vizsgákat közép- és emelt szinten.

Fontos tudni, hogy írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs. Így az elmulasztott írásbeli vizsgarészt csak szóbelivel lehet kiváltani. Ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével - a vizsgázónak két szóbeli vizsgát kell tennie. Ebben az esetben pedig a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott tárgyból az érettségi eredményt.

Ha azonban a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, akkor már csak javító vizsgára van lehetősége.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.