Ennyien írtak nulla pontos matekérettségit 2025-ben

1-2 pontos érettségit is többen írtak tavaly.

Bár nem olyan egyszerű nulla pontos matekérettségit írni középszinten, de nappali tagozaton egy gimnazistának és három technikumi diáknak ez úgy sikerült, hogy elmentek és beültek a vizsgára.

Érettségi 2026
 Érettségi 2026: milyen számológépet használhattok a matekérettségin?
Érettségi 2026: milyen eredményt kell elérni, hogy a nyelvi érettségi nyelvvizsgának számítson?
Érettségi 2026: ilyen szótárat használhatsz az angolérettségin
Érettségi 2026: mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbelire?
Érettségi 2026: ez az öt témakör éri a legtöbb pontot a matekérettségin középszinten
Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Idén érettségiztek? Mutatjuk, hol találtok meg minden fontos infót
Ezeket a memoritereket kell tudni a magyarérettségin 2026-ban
80 ezer forintba kerül egy emelt szintű érettségi 2026-ban
Érettségi 2026: mutatjuk az emelt szintű kémia szóbeli vizsga témaköreit
Mutatjuk a 2026-os emelt szintű biológiaérettségi tájékoztatóját
Érettségi 2026: itt vannak a fizika emelt szintű szóbeli vizsga témakörei
Itt van a 2026-os emelt szintű történelemérettségi tematikája
Itt vannak a 2026-os emelt szintű matekérettségi tételcímei
Megvannak a 2026-os emelt szintű magyarérettségi tételcímei
Itt vannak a 2026-os érettségik nyilvánosságra hozott anyagai
Hivatalos: ekkor lesznek a tavaszi érettségik 2026-ban

De nem csak nekik sikerült ennyire rosszul a matek. Az Oktatási Hivatal statisztikáiból kiderült, hogy:

  • 1 pontot nyolcan
  • 2 pontot kilencen
  • 3 pontot huszonketten
  • 4 pontot huszonhárman szereztek.

Többek között ők voltak azok, akik automatikusan egyest kaptak, mert nem érték el az írásbelin középszinten a szóbelihez szükséges minimum 12 pontot.

Szóbeliznie egyébként azoknak az érettségizőknek kell matekból, akik a ketteshez szükséges 25 százalékot nem érték el az írásbelin, azonban legalább 12 százalékot, azaz 12 pontot sikerült teljesíteniük.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.