Habos isler és túrórúd – mutatjuk korábbi évek feladatlapjait a matekérettségin
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
Május 5-e 9 óra – ekkor kapja meg minden érettségiző matekból a feladatlapot attól teljesen függetlenül, hogy közép- vagy emelt szinten vizsgázik. Összegyűjtöttük, milyen feladatokra, témakörökre lehet számítani, és a szaktanár szerint hogyan kell kihasználni az utolsó napokat.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a 2026-os matematikaérettségi felépítése közép- és emelt szinten sem tartogat nagy meglepetéseket: a korábbi évek jól bevált struktúrája marad, így, ha tudatosan készültök, nem érhet titeket váratlanul a vizsga.
Matekból középszinten továbbra is két feladatlapot kaptok. Az I. részben várhatóan 12 rövidebb feladat szerepel majd, amelyek megoldására összesen 45 percetek lesz. Ezek a feladatok jellemzően alapfogalmakra, egyszerűbb számításokra és alapösszefüggések felismerésére épülnek.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján vannak, olyan feladatok, melyek megoldásához elegendő az általános iskolai tudás biztos használata. Itt inkább a tempón van a hangsúly, hiszen a 45 perc letelte után a felügyelő tanár beszedi az első feladatlapot – ide már nem tudtok visszatérni.
Ezután jön a II. rész, amelyre 135 percetek lesz. Itt viszont már összetettebb, többlépéses feladatokkal találkoztok.
A második rész két kisebb egységből áll.
Jó hír, hogy ezeket, a jellemzően nehezebb feladatokkal tetszőleges sorrendben haladhattok, és ha valahol elakadtatok, oda később is visszatérhettek.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján az érettségin középszinten az alábbi arányokban fordulhatnak elő az egyes témakörök:
Mindegyikből lehet nehezet és könnyűt is kérdezni attól függően, hogy a feladatlap melyik részében szerepelnek. Töreky Szilvia, a Matekmentor.hu matektanára úgy fogalmazott, hogy az első részben inkább az idő okozhat gondot, hiszen viszonylag gyorsan kell megoldani a példákat.
Az utolsó részben szerepelnek általában a legnehezebb feladatok, ezekben gyakran vannak olyan témakörök, amelyek nem kifejezetten szeretnek az érettségizők.
„A visszajelzések alapján a szövegesen leírt feladatok szoktak problémát okozni, mint például a tavalyi feladatsorban a túró rudis példa. Az ilyen feladatoknál az a nehéz, hogy a diák ki tudja-e szűrni a szövegből, hogy matematikailag mi a fontos, és melyek az adatok közötti összefüggések” – tette hozzá.
A szaktanár szerint mivel már elég kevés idő van az érettségiig, ezért remélhetőleg már mindenki elkezdte az ismétléseket. Ezen kívül azt is tanácsolta, hogy a diákok azt gyakorolják, ami még nem megy nekik.
„Komplett feladatsorokat érdemes most már megoldani egyrészt azért, hogy az időkeretet jobban beosszák, és jobban tudjanak a feladattípusok között váltani, és ki tudják szűrni a szövegből a megoldás szempontjából fontos matematikai információkat.”
Töreky kiemelte, hogy neki az a tapasztalata, hogy az utolsó pillanatban mindenki inkább a kombinatorikát és a valószínűségszámítást, illetve a pénzügyi számításokat gyakorolja, mert az valahogy egy kicsit nehezebben megy a legtöbb diáknak.
Ugyan a pénzügyi számítások benne vannak a középszintű érettségi követelményekben, de eddig sem a 2024-es, sem pedig a 2025-ös vizsgasorban nem kerültek bele. Ettől függetlenül a szaktanár szerint belekerülhetnek az idei feladatsorba, hisz szerepel a követelmények közt. Egy ilyen példánál nagy segítség lehet a függvénytáblázat, mert az ehhez kapcsolódó képletek, jól használhatók.
Pont emiatt Töreky megjegyezte azt is, hogy a függvénytáblázat használatát is érdemes gyakorolni, főleg ha korábban a középiskolában nem lehetett témazáróknál, dolgozatoknál elővenni, hogy a diák élesben a vizsgán is tudja, mit hol talál meg benne.
A szaktanár azt javasolta a diákoknak, hogy a matekérettségiig hátralévő időben oldják meg az előző két évből a tavaszi és az őszi vizsgasorokat, illetve az idegen nyelvi matekot is (itt magyarul is szerepelnek a feladatok.)
A matek kapcsán még azt érdemes megjegyezni, hogy alapesetben a magyarral és a történelemmel szemben középszinten nincsen szóbeli. Ha viszont az írásbelitek rosszul sikerül, és a ketteshez szükséges 25 százalékot nem értétek el az írásbelin, azonban legalább 12 százalékot sikerült teljesítenetek, akkor a szóbelin bizonyíthatjátok a tudásotokat.
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.