Ezeken a szakokon tavaly nehezebb volt fizetősre bekerülni, mint államira

A 2024-es felvételi eljárásban több olyan szak is volt, ahol ugyanazon a szakon költségtérítéses helyekre magasabb pontszámmal lehetett bejutni, mint államira. Mutatjuk a listát.

Általában az önköltséges képzésekre alacsonyabb a ponthatár, így a többség azt a második vagy a többiek helyre teszi amolyan tartalékként. Azonban tavaly 2905 felvételiző biztosra akart menni, ezért az alap-vagy osztatlan képzés önköltséges formáját írta be első helyre. Ebben feltehetően szerepet játszott az új, megváltozott pontszámítás vagy éppenséggel az új érettségi miatti bizonytalanság.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Ha viszont az elsőhelyes önköltséges szakokra jelentkezőknek a várthoz képest jobban sikerült az érettségije, és ráadásul ezek az önköltséges képzések kis kapacitásszámúak voltak, és például 3-5 jelentkezővel már elindultak, akkor ezeken a szakokon megugrottak a ponthatárok.

Feltehetően ez történhetett az alábbi képzések esetében is:

BGE gazdaságinformatikus

  • állami: 301 pont, önköltséges 378 pont

BME fizika

  • állami: 391 pont, önköltséges: 420 pont

BME energetikai mérnöki

  • állami: 321 pont, önköltséges: 390 pont

DE gépészmérnöki

  • állami: 255 pont, önköltséges: 414 pont

OE-AMK mérnökinformatikus

  • állami: 240 pont, önköltséges: 390 pont

OE-AMK műszaki menedzser

  • állami: 228 pont, önköltséges: 377 pont

PTE általános orvos

  • állami: 397 pont, önköltséges: 400 pont

Ha kíváncsiak vagytok a többi 2024-es ponthatárra, itt tudjátok őket megnézni.

 

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.