Ezeken a szakokon tavaly nehezebb volt fizetősre bekerülni, mint államira

A 2024-es felvételi eljárásban több olyan szak is volt, ahol ugyanazon a szakon költségtérítéses helyekre magasabb pontszámmal lehetett bejutni, mint államira. Mutatjuk a listát.

Általában az önköltséges képzésekre alacsonyabb a ponthatár, így a többség azt a második vagy a többiek helyre teszi amolyan tartalékként. Azonban tavaly 2905 felvételiző biztosra akart menni, ezért az alap-vagy osztatlan képzés önköltséges formáját írta be első helyre. Ebben feltehetően szerepet játszott az új, megváltozott pontszámítás vagy éppenséggel az új érettségi miatti bizonytalanság.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Ha viszont az elsőhelyes önköltséges szakokra jelentkezőknek a várthoz képest jobban sikerült az érettségije, és ráadásul ezek az önköltséges képzések kis kapacitásszámúak voltak, és például 3-5 jelentkezővel már elindultak, akkor ezeken a szakokon megugrottak a ponthatárok.

Feltehetően ez történhetett az alábbi képzések esetében is:

BGE gazdaságinformatikus

  • állami: 301 pont, önköltséges 378 pont

BME fizika

  • állami: 391 pont, önköltséges: 420 pont

BME energetikai mérnöki

  • állami: 321 pont, önköltséges: 390 pont

DE gépészmérnöki

  • állami: 255 pont, önköltséges: 414 pont

OE-AMK mérnökinformatikus

  • állami: 240 pont, önköltséges: 390 pont

OE-AMK műszaki menedzser

  • állami: 228 pont, önköltséges: 377 pont

PTE általános orvos

  • állami: 397 pont, önköltséges: 400 pont

Ha kíváncsiak vagytok a többi 2024-es ponthatárra, itt tudjátok őket megnézni.

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.