Felvételi 2025: hány pont lehet elég az orvosi egyetemre?

A 2024-es felvételi eljárásban már 393 ponttal be lehetett jutni állami ösztöndíjasként általános orvosi szakra, de a költségtérítéses formában már 387 pont is elég volt a bekerüléshez. Megnéztük, hogy az idei felvételin mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.

Az általános orvosi képzésen, ugyanúgy, mint a többi szak esetében is, a ponthatárok

  • a szakos kapacitástól (vagyis maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
  • a jelentkezők számától, illetve
  • a jelentkezők pontszámától

függenek.

Intézményi pontok számítása 2025

Több állami ösztöndíjas hely

A 2025-ös felvételi tájékoztatóban a tavalyihoz hasonlóan nincsen semmilyen adat a szakos kapacitásról. Csupán a képzésterületenkénti állami ösztöndíjas helyek számát lehet tudni, amely a következőképpen alakul az orvosképző egyetemeken:

  • Semmelweis Egyetem: 2705 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 1035 fő
  • Debreceni Egyetem: 1715 fő
  • Pécsi Tudományegyetem: 1547 fő
  • összesen 7002

Ehhez képest az állami ösztöndíjas helyek száma tavaly így alakult:

  • Semmelweis Egyetem: 2626 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 1005 fő
  • Debreceni Egyetem: 1665 fő
  • Pécsi Tudományegyetem: 1502 fő

Vagyis a PTE-t leszámítva mindenhol bővítették az orvos-és egészségtudományi képzések állami ösztöndíjas helyeinek számát. (Ezekbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is.) Ha pedig ezekre a helyekre több diákot vesznek fel, akkor az a ponthatárok csökkenését eredményezheti.

Ponthatárok 2024

A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Az egyik legnépszerűbb szak az idei felvételin

Az általános orvosi szak a 2025-ös felvételin is a legnépszerűbb 10 szak között szerepelt, hiszen első helyen 2625-en jelölték meg, az összes jelentkező száma pedig 7704 volt. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a 2024-es felvételin első helyen összesen 2428-an jelentkeztek orvosnak.

A legnépszerűbb egyetem az általános orvosi képzésre első helyen jelentkezők között idén is toronymagasan a Semmelweis Egyetem volt (1279 fő), a Debreceni Egyetemet 427-en, a Pécsi Tudományegyetemet 472-en, a Szegedi Tudományegyetemet 451-en írták be az első helyre. (Ez egyébként nagyjából megegyezik a tavalyi statisztikákkal.)

Mivel a felvételizők száma nem nőtt annyira, mint amennyivel a képzésterületi kapacitásszámok, ezért feltehetően ez is hozzájárulhat a ponthatárok csökkenéséhez.

Gyengébben sikerülhettek az érettségik

Mivel az összes általános orvosi képzésen egységesen az emelt biológia mellett az emelt fizika vagy kémiaérettségi is felvételi követelmény, ezért a ponthatárok ezektől is erősen függenek.

Bár a hivatalos eredmények még nincsenek meg, de az egyik ezzel foglalkozó Facebook-csoportban készült egy nem hivatalos kutatás, amiben 787-en írták meg hogyan sikerült az emelt biológia írásbelijük. Ez alapján az átlag 65,13 pont lett, de 70 és 90 pont közötti eredményt csupán a vizsgázók 33%-a ért el, ami a tavalyi 56,3%-hoz képest óriási visszaesés.

Nyilván egy rosszabbul sikerült írásbelit a szóbelivel még lehet javítani, és nem biztos, hogy mindegyik válaszoló általános orvosi szakra készül, de ha összességében gyengébbek lettek az érettségik, akkor az a ponthatárok csökkenését eredményezi. Vagyis az idei felvételi eljárásban előfordulhat, hogy a tavalyihoz képest valamivel kevesebb, akár már 380 ponttal be lehet kerülni általános orvosi szakokra.

A pluszpontokon természetesen sok minden múlhat, hiszen az orvosképző egyetemre kötelező az 50 pontos szóbeli felvételi. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.