Felvételi 2024: így pontozzák az emelt érettségit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Itt megnézhetitek, hogy mennyi pluszpontot ad az emelt szintű érettségire a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis

  • 200 pontot továbbra is a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.

    A pontszámítás változása miatt azonban idén az egyetemek már maguk dönthetnek arról, hogy mire és mennyi intézményi pontot adnak felvételizőknek. Mutatjuk, hogyan pontozzák az emelt érettségit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen:

    Vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont

    Az egyetem ugyanakkor kiemeli, hogy az Emelt szintű érettségi jogcímmel kapcsolatban lényeges, hogy meglévő felsőfokú oklevél alapján történő pontszámítás esetén nem jár ezen a jogcímen intézményi pont, mivel Felvételi Szabályzatuk alapján "vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi (szakmai vizsga) eredményéből számítják" jár a pont.

    Arról, hogy az intézmény mennyi pontot ad a nyelvvizsgáért a felvételin, ide kattintva olvashattok.

      Hozzászólások

      Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

      Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

      Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

      A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

      Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

      Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

      „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

      Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

      Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

      A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.