Felvételi 2024: így pontozzák az emelt érettségit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Itt megnézhetitek, hogy mennyi pluszpontot ad az emelt szintű érettségire a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis

  • 200 pontot továbbra is a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.

    A pontszámítás változása miatt azonban idén az egyetemek már maguk dönthetnek arról, hogy mire és mennyi intézményi pontot adnak felvételizőknek. Mutatjuk, hogyan pontozzák az emelt érettségit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen:

    Vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont

    Az egyetem ugyanakkor kiemeli, hogy az Emelt szintű érettségi jogcímmel kapcsolatban lényeges, hogy meglévő felsőfokú oklevél alapján történő pontszámítás esetén nem jár ezen a jogcímen intézményi pont, mivel Felvételi Szabályzatuk alapján "vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi (szakmai vizsga) eredményéből számítják" jár a pont.

    Arról, hogy az intézmény mennyi pontot ad a nyelvvizsgáért a felvételin, ide kattintva olvashattok.

      Hozzászólások

      A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

      A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

      Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

      A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

      A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

      A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.