Felvételi 2024: így pontozzák a nyelvtudást a Pázmányon

Képzési területenként eltérhet, hogy hány pontot ér a nyelvvizsga a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

  • Tornyos Kata

2024-ben nemcsak az érettségi változott meg, hanem a felvételi pontszámítás is. A kiosztható többletpontok, új nevükön intézményi pontok összege továbbra is maximum 100 pont lehet, arról viszont az egyetemek maguk határozhatnak, hogy mire és mennyit adnak.

Intézményi pontok számítása 2024

Képzési területenként ennyi pontot kaphattok a nyelvvizsgáért:

Bölcsészettudomány, Jogi, Pedagógusképzés, Társadalomtudomány képzési terület (max. 50 Nyelvtudás jogcímen)

  • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: 30 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: 50 pont

Informatika, Műszaki képzési terület (max. 100 Nyelvtudás jogcímen)

  • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: 40 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: 60 pont
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István