Ez az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a 2024-es felvételiben

Ezeken a szakokon lehet a legnagyobb a verseny.

  • Székács Linda

Hamarosan kiderül, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik.

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait is összesítve a legtöbben - 6801 fő - gazdálkodási és menedzsment alapképzésre készülnek, ami évről évre letaszíthatatlan a népszerűségi lista éléről.

A gazdálkodási és menedzsmentet 4948 jelentkezővel idén a pszichológia követi, majd 4178 jelentkezővel az osztatlan jogász képzés is felfér a képzeletbeli dobogóra.

3641 jelentkező ápolás és betegellátás alapszakra készül, ami így a felvételi negyedik legnépszerűbb képzése, 3581-en pedig kereskedelem és marketingre jelentkeztek első helyen, nappali vagy levelező tagozatra, önköltséges vagy állami képzési formára.

Azt, hogy egyes szakokra összesen hányan jelentkeztek - tehát a jelentkezési listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Mikor jönnek a ponthatárok?

A ponthatáárhúzás idén július 24-én lesz, amire országszerte ponthatárváró rendezvényekkel és koncertekkel készülnek. A veszprémi Pont Ott Partin például a VALMAR, Szegeden a Carson Coma, Pécsett pedig T. Danny fog fellépni a ponthatárok kihirdetése után. De lesz Pont Ott Parti Egerben, és feltételezhetően Budapesten is.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.