Bár a nyelvvizsga idén már nem központilag előírt feltétele a sikeres felvételinek, az egyetemek továbbra is pluszpontot adnak érte.
Egyetemtől eltérő, hogy mennyi intézményi pontot (régebbi nevén: többletpont) számolnak a nyelvvizsgáért. Egyes helyeken az A2-es bizonyítványért vagy akár a részvizsgákért is adnak pluszpontokat.
A nyelvvizsgáért járó pontokat viszont csak akkor kaphatjátok meg, ha annak adatai szerepelnek a felvételi rendszerében. A felvi.hu szerint:
ha 2003. január 1. után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, a dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek, elég, ha a jelentkezéskor megadjátok a bizonyítvány (vagy külföldön szerzett nyelvvizsga esetén a honosító határozat) adatait.
Ebbe beletartozik a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, a bizonyítvány száma, továbbá az anyakönyvi szám és a kiállítás dátuma. Ha ezeket rögzítitek, akkor megkapjátok a nyelvtudásotokért járó extra pontokat.
Arról, hogy mi a teendő, ha elveszett a nyelvvizsga bizonyítványotok, ebben a cikkünkben olvashattok.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
