Felvételi 2024: mikre járhatnak pluszpontok?

Mutatjuk, milyen dokumentumokat lehet érdemes feltölteni az E-felvételi rendszerébe.

  • Székács Linda

Július 10-ig tölthettek fel dokumentumokat az E-felvételibe, ha valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére jelentkeztetek.

A dokumentumpótlás során olyan dokumentumokat, bizonyítványokat, versenyeredményekről szóló igazolásokat tölthettek fel az elektronikus felvételi rendszerébe, amiket a jelentkezés februári határideje óta szereztetek és többletpontokat érnek, vagy a pontszámításhoz nélkülözhetetlenek.

Többletpontokat, vagy új nevükön: intézményi pontokat érő dokumentum lehet például a

  • releváns szakmai bizonyítvány,
  • nyelvvizsga-bizonyítvány,
  • tanulmányi- vagy sporteredmény,
  • és az esélyegyenlőségi pontokat igazoló dokumentumok, például tartós betegségről, hátrányos helyzetről vagy gyermeknevelésről.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a megváltozott felvételi rendszer és pontszámítás miatt ettől az évtől kezdve egyetemenként, sőt, akár szakonként eltérhet, hogy egyes felsőoktatási intézmények mikre adnak többletpontokat. Bizonyos intézmények például az e-sport eredményekért is adnak pontokat, míg másoknál számít, hogy részt vettetek-e az egyetem nyílt napján, vagy egy az intézmény által valamilyen okból preferált középiskolában érettségiztetek-e.

Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István