Felvételi pontszámítás 2024: mutatjuk, melyik egyetem mire ad többletpontokat

2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.

2022-ben jelentette be a kormány a pontszámítási szabályok átalakítását, amelynek legfontosabb része, hogy a központi szabályok helyett a felvételi az egyetemek egyénileg határozzák meg felvételi követelményeket.

Így számolják a felvételi pontokat 2024-ben

A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis

  • 200 pontot továbbra is a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.
Intézményi pontok számítása 2024

    Tanulmányi pontok számítása 2024 – 200 pont

    A tanulmányi pontok ugyanakkor 2024-ben is a középiskolai érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlagából tevődnek össze, ez maximum 100 pont lehet. A másik 100 pontot az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatainak összege adja, amit meg kell szorozni kettővel.

    A tanulmányi pontok számításánál 2024-ben figyelembe kell venni az alábbi tárgyak eredményeit

    • a magyar nyelv és irodalom
    • a történelem
    • a matematika,
    • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) jegyeit
    • az egyetem által meghatározott tárgy (Nem feltétlen természettudományos tárgyat jelent.)

    Érettségi pontok számítása 2024 – 200 pont

    A felvételi pontszámítás másik felét az érettségi pontok teszik ki. 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, melyik az a két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek.

    A pontok számításában fontos változás, hogy a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatják majd meg pontszámként a vizsgázók, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják.

    Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.

    2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

    Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

    Intézményi pontok számítása 2024 – 100 pont

    2024-től az egyetemek saját maguk dönthetik el, mire adnak többletpontot.

    Többletpont járhat például:

    • az esélyegyenlőségért,
    • a sporteredményekért,
    • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
    • az esélyegyenlőségért,
    • a katonai szolgálatért,
    • a szakképesítésért,
    • az emelt szintű érettségiért, és
    • nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért,

    Ezeken kívül az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot és a kompetenciatesztek eredményeit is.

    Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a hazai egyetemek, főiskolák mire adnak pontokat.

    A lista folyamatosan frissül.

    Budapesti Corvinus Egyetem

    A Corvinus 2024-től a tanulmányi pontok számításánál a természettudományos tárgyakon kívül az informatika, a digitális kultúra, a filozófia és a közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tárgyak eredményét is elfogadja. Több szakhoz kér emelt szintű érettségit. Az intézményi pontoknál pedig a nyelvtudás, a versenyeredmények mellett az önkéntes katonai szolgálatot is díjazza. Hogy a Corvinus pontosan, mire mennyi pontot ad, ebben a cikkünkben nézhetitek meg.

    Semmelweis Egyetem

    A Semmelweis Egyetemen 2024-től a felvételi vizsga mellett lesz egy kompetenciateszt is, ahol a jelentkezők felkészültségét, készségeit, általános műveltségét, motivációját, a kiválasztott szak iránti érdeklődését mérik fel szóban. Az egyetem részletes követelményeiről itt olvashattok.

    Szegedi Tudományegyetem

    A Szegedi Tudományegyetem tájékoztatója szerint emellett a legtöbb szakon bővítik a választható, ötödik érettségi tárgyak listáját és az érettségi pontot adó tárgyak körét. A Szegedi Tudományegyetem felvételi szabályairól itt tájékozódhattok.

    Eötvös Loránd Tudományegyetem

    Az egyetemen minden szakon többletponttal díjazzák azt a jelentkezőt, aki emelt szintű érettségit tesz, ugyanakkor számos szakon arra is jár többletpont, ha valaki a középszintű érettségijét legalább 80 százalékos eredménnyel abszolválja. Eötvös Loránd Tudományegyetem részletes felvételi követelményeiről itt olvashattok.

    Óbudai Egyetem

    Az Óbudai Egyetem pluszpontot ad majd, ha egy felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamra járt, és erről igazolást is benyújt, az pedig újabb pluszpontokat ér majd, ha a tanfolyamot az Óbudai Egyetemen végezte el. Óbudai Egyetem részletes pontszámításával ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

    A felvételin 2024-től a munkatapasztalat, valamint a BME középiskolásoknak szóló tehetséggondozási programjaiban való részvétel is többletpontot ér. Hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mire ad pluszpontokat itt nézhetitek meg.

    Pázmány Péter Katolikus Egyetem

    A Pázmányon  a nyelvvizsgára adható pluszpontok száma is képzési területenként változik majd. Például az informatika területén a nyelvvizsgáért több pontot adnak, mint más képzési területen, de hittanért is jár többletpont. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pontszámításáról itt olvashattok.

    Károli Gáspár Református Egyetem

    A Károlin 2024-től a pluszpontokba beleszámítják azt is, ha a jelentkező végzősök református középiskolába jártak vagy hittanérettségit tettek. A Károli Gáspár Református Egyetem felvételi követetelményeiről, intézményi pontjairól ebben a cikkünkben írtunk.

    Budapesti Gazdasági Egyetem

    2024-től a BGE-n továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy érettségi vizsga emelt szinten való teljesítése, ugyanakkor az intézmény ezt nemcsak elvárja, hanem honorálja is (legalább 45 százalék feletti eredmény esetén tárgyanként 50 ponttal. Hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem, mire ad többletpontot, itt nézhetitek meg.

     

     

     

     

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.