Ilyen ponthatárokat húztak 2023-ban a pszichológia szakokon

Idén is komoly versenyre számíthatnak a felvételizők pszichológia szakon. 2023-ban az ELTE-n volt a legmagasabb a ponthatár.

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Összesítve az idei évben a pszichológia lett a második legnépszerűbb szak, amelyre 4948 első helyes jelentkezés érkezett. Így idén is komoly versenyre kell majd számítani az állami férőhelyekért.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Összegyűjtöttük, hogy a pszichológia szakok államilag támogatott helyein milyenek voltak tavaly a ponthatárok. Bár ezek idén változhatnak, kiindulási alapnak szonban hasznos lehet, hogy tudjátok mire számíthattok majd a ponthirdetéskor a különböző egyetemeken.

A 2023-as felvételi ponthatár pszichológia szakon:

  • Debreceni Egyetem – 441 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 455 pont
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 441 pont
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 449 pont
  • Pécsi Tudományegyetem – 430 pont
  • Szegedi Tudományegyetem – 435 pont

Ahogyan azt már biztosan minden felvételiző tudja, 2024-ben megváltozik a felvételi pontszámítás. Ennek köszönhetően az egyetemek már maguk dönthetnek arról, hogy húznak-e minimumponthatárt a saját szakjaikon. Számos másik esetben is szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak. A részletekről ebben a cikkünkben tájékozódhattok.

     

    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.