Idén is komoly versenyre számíthatnak a felvételizők pszichológia szakon. 2023-ban az ELTE-n volt a legmagasabb a ponthatár.
A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Összesítve az idei évben a pszichológia lett a második legnépszerűbb szak, amelyre 4948 első helyes jelentkezés érkezett. Így idén is komoly versenyre kell majd számítani az állami férőhelyekért.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Összegyűjtöttük, hogy a pszichológia szakok államilag támogatott helyein milyenek voltak tavaly a ponthatárok. Bár ezek idén változhatnak, kiindulási alapnak szonban hasznos lehet, hogy tudjátok mire számíthattok majd a ponthirdetéskor a különböző egyetemeken.
A 2023-as felvételi ponthatár pszichológia szakon:
Ahogyan azt már biztosan minden felvételiző tudja, 2024-ben megváltozik a felvételi pontszámítás. Ennek köszönhetően az egyetemek már maguk dönthetnek arról, hogy húznak-e minimumponthatárt a saját szakjaikon. Számos másik esetben is szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak. A részletekről ebben a cikkünkben tájékozódhattok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
