Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Idén is komoly versenyre számíthatnak a felvételizők pszichológia szakon. 2023-ban az ELTE-n volt a legmagasabb a ponthatár.
A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Összesítve az idei évben a pszichológia lett a második legnépszerűbb szak, amelyre 4948 első helyes jelentkezés érkezett. Így idén is komoly versenyre kell majd számítani az állami férőhelyekért.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Összegyűjtöttük, hogy a pszichológia szakok államilag támogatott helyein milyenek voltak tavaly a ponthatárok. Bár ezek idén változhatnak, kiindulási alapnak szonban hasznos lehet, hogy tudjátok mire számíthattok majd a ponthirdetéskor a különböző egyetemeken.
A 2023-as felvételi ponthatár pszichológia szakon:
Ahogyan azt már biztosan minden felvételiző tudja, 2024-ben megváltozik a felvételi pontszámítás. Ennek köszönhetően az egyetemek már maguk dönthetnek arról, hogy húznak-e minimumponthatárt a saját szakjaikon. Számos másik esetben is szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak. A részletekről ebben a cikkünkben tájékozódhattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.