Decemberben elkezdődik a jelentkezés a 2024-es általános felsőoktatási felvételire, amire már a megváltozott felvételi szabályok lesznek érvényesek. Mutatjuk, hány pontot adnak az egyetemek a hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő vagy fogyatékossággal élő felvételizőknek.
A megváltozott felvételi szabályok szerint 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek a többletpontok rendszeréről, amit ettől az évtől kezdve éppen emiatt intézményi pontoknak neveznek.
A korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak esélyegyenlőség jogcímen, amibe beletartozik a hátrányos helyzet, a gyereknevelés, illetve az, ha a jelentkező valamilyen fogyatékossággal él.
Egységes szabály helyett azonban 2024-től egyetemenként eltérő, hogy hány pontot adnak ezekre.
Több vagy kevesebb?
A Semmelweis Egyetem szigorított, és az ide jelentkező diákok maximum 15 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételiben, a Miskolci Egyetemen pedig 25 pont járhat, míg a Pannon Egyetemen jogcímenként 20, maximum 50, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig jogcímenként 30, maximum viszont már 60 pontot kaphatnak a felvételizők.
De az sem ritka, hogy a szabályok még az intézményeken belül is eltérnek. A Pécsi Tudományegyetemen például 1-40 esélyegyenlőségi pontot adnak, aminek összege szakonként eltérő lehet, míg a Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin viszont csak 20 pont járhat, a bölcsészképzések többségében pedig ugyanezekért 40.
Ellenben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen egységesen 50 pont járhat a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Van, ahol marad a 40
Olyan intézmények is vannak, ahol változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Ide tartozik például a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jogcímenként 40, összesen pedig 100 pont járhat, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig nemcsak a gyermeknevelést, a hátrányos helyzetet és a fogyatékosságot veszik figyelembe, de a megváltozott munkaképességet és azt is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
