Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Decemberben elkezdődik a jelentkezés a 2024-es általános felsőoktatási felvételire, amire már a megváltozott felvételi szabályok lesznek érvényesek. Mutatjuk, hány pontot adnak az egyetemek a hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő vagy fogyatékossággal élő felvételizőknek.
A megváltozott felvételi szabályok szerint 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek a többletpontok rendszeréről, amit ettől az évtől kezdve éppen emiatt intézményi pontoknak neveznek.
A korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak esélyegyenlőség jogcímen, amibe beletartozik a hátrányos helyzet, a gyereknevelés, illetve az, ha a jelentkező valamilyen fogyatékossággal él.
Egységes szabály helyett azonban 2024-től egyetemenként eltérő, hogy hány pontot adnak ezekre.
Több vagy kevesebb?
A Semmelweis Egyetem szigorított, és az ide jelentkező diákok maximum 15 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételiben, a Miskolci Egyetemen pedig 25 pont járhat, míg a Pannon Egyetemen jogcímenként 20, maximum 50, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig jogcímenként 30, maximum viszont már 60 pontot kaphatnak a felvételizők.
De az sem ritka, hogy a szabályok még az intézményeken belül is eltérnek. A Pécsi Tudományegyetemen például 1-40 esélyegyenlőségi pontot adnak, aminek összege szakonként eltérő lehet, míg a Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin viszont csak 20 pont járhat, a bölcsészképzések többségében pedig ugyanezekért 40.
Ellenben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen egységesen 50 pont járhat a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Van, ahol marad a 40
Olyan intézmények is vannak, ahol változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Ide tartozik például a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jogcímenként 40, összesen pedig 100 pont járhat, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig nemcsak a gyermeknevelést, a hátrányos helyzetet és a fogyatékosságot veszik figyelembe, de a megváltozott munkaképességet és azt is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.