Felvételi 2024: hány esélyegyenlőségi pontot adnak az egyetemek?

Decemberben elkezdődik a jelentkezés a 2024-es általános felsőoktatási felvételire, amire már a megváltozott felvételi szabályok lesznek érvényesek. Mutatjuk, hány pontot adnak az egyetemek a hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő vagy fogyatékossággal élő felvételizőknek.

  • Székács Linda

A megváltozott felvételi szabályok szerint 2024-től az egyetemek maguk dönthetnek a többletpontok rendszeréről, amit ettől az évtől kezdve éppen emiatt intézményi pontoknak neveznek.

A korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak esélyegyenlőség jogcímen, amibe beletartozik a hátrányos helyzet, a gyereknevelés, illetve az, ha a jelentkező valamilyen fogyatékossággal él.

Egységes szabály helyett azonban 2024-től egyetemenként eltérő, hogy hány pontot adnak ezekre.

Több vagy kevesebb?

A Semmelweis Egyetem szigorított, és az ide jelentkező diákok maximum 15 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételiben, a Miskolci Egyetemen pedig 25 pont járhat, míg a Pannon Egyetemen jogcímenként 20, maximum 50, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig jogcímenként 30, maximum viszont már 60 pontot kaphatnak a felvételizők.

De az sem ritka, hogy a szabályok még az intézményeken belül is eltérnek. A Pécsi Tudományegyetemen például 1-40 esélyegyenlőségi pontot adnak, aminek összege szakonként eltérő lehet, míg a Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin viszont csak 20 pont járhat, a bölcsészképzések többségében pedig ugyanezekért 40.

Ellenben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen egységesen 50 pont járhat a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.

Intézményi pontok számítása 2024

Van, ahol marad a 40

Olyan intézmények is vannak, ahol változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Ide tartozik például a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jogcímenként 40, összesen pedig 100 pont járhat, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig nemcsak a gyermeknevelést, a hátrányos helyzetet és a fogyatékosságot veszik figyelembe, de a megváltozott munkaképességet és azt is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.