Legalább 435 pontot kellett tavaly elérni a Károli Gáspár Református Egyetem legnépszerűbb szakján

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk mostani részében a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

Összesen 9672 jelentkezővel a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) is a 2021-es felvételi legnépszerűbb intézményei között szerepel. Legtöbben pszichológia alapszakra szeretnének bekerülni: 1384-en nappali, államilag támogatott formában, 1085-en levelezőn, államilag támogatott formában, 1012-en pedig levelezőn, önköltséges formában tanulnának ezen a képzésen. Ezen kívül a KRE jogász osztatlan mesterképzésein, illetve egyéb képzésein is nagy a verseny a bejutásért.

Itt megnézhetitek, hogy 2021-ben melyik a tíz legnépszerűbb alapszak a KRE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is megmutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Pszichológia (1384/339): 435 pont
  2. Anglisztika - magyar nyelven (399/66): 330 pont
  3. Kommunikáció és médiatudomány (308/50): 400 pont
  4. Pszichológia - angol nyelven (299/39): 418 pont
  5. Keleti nyelvek és kultúrák - japán (287/110): 306 pont
  6. Szociológia (225/25): 321 pont
  7. Óvodapedagógus (195/55): 280 pont
  8. Emberi erőforrások (189/32): 403 pont
  9. Szabad bölcsészet (165/27): 340 pont
  10. Nemzetközi tanulmányok (122/16): 402 pont

Cikksorozatunk első részét, amelyben az Eötvös Loránd Tudoményegyetem tíz legnépszerűbb alapszakjának a tavalyi ponthatárairól írtunk, itt olvashatjátok el. A Debreceni Egyetem számait itt, a Budapesti Gazdasági Egyetemét itt, a Szegedi Tudományegyetemét itt nézhetitek meg. Ha a Pécsi Tudományegyetem tavalyi ponthatárai érdekelnek titeket, azokat itt találjátok, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem top tízes listájáról pedig itt írtunk.

Ha arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.