Ha a felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni szeptembertől, elengedhetetlen, hogy mindenből le legyenek zárva a középiskolai jegyeitek, illetve legyen érettségi bizonyítványotok. De ez még nem minden. Most összeszedtük, idén mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiszemelt szakra.
1. Tettetek emelt szintű érettségit
Már számtalanszor kiemeltük, hogy ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, akkor a sikeres felvételihez teljesítenetek kell a felvételi követelményt, ami nem más, mint legalább egy emelt szintű érettségi. Az írásbeli vizsgák már múlt héten véget értek, néhány kivételtől eltekintve pedig idén sem lesznek szóbelik, így a legtöbben már tudtok azzal számolni, hogy ezt a szempontot sikerült-e teljesítenetek, vagy sem. Amennyiben igen, jöhet a következő lépés.
2. Teljesítettétek az érettségi követelményeket
Azaz minden olyan tárgyból vizsgáztatok, ami az érettségi pontok számításához szükséges. Azt, hogy egyes szakokon melyek a kötelező és választható vizsgatárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg.
3. Eléritek a minimumpontot
Ez mit jelent? Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, a felvételi összpontszámotoknak el kell érnie a 280 pontot, felsőoktatási szakképzés esetén a 240 pontot, mesterképzésnél pedig az 50 pontot. Ha ezt nem sikerül megugranotok, akkor sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatásban. Arra azonban érdemes már most felkészülni, hogy a legnépszerűbb intézmények legnépszerűbb szakjain a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.
Azt, hogy hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetem top tíz alapszakjára, itt nézhetitek meg. A Debreceni Egyetem számait itt, a Budapesti Gazdasági Egyetemét itt, a Szegedi Tudományegyetemét itt, a Pécsi Tudományegyetem számait itt nézhetitek meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapszakjairól pedig itt írtunk.
Van azonban néhány szak, ahol a minimumponthatár teljesítése önmagában nem elég. Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat. Az előző évek tapasztalatai alapján azonban ezek sem minden esetben a véglegesek, előfordulhat, hogy a túljelentkezés miatt a végleges ponthatárok valamivel magasabbak lesznek, mint az előzetesek.
4. El kell érnetek a szakos ponthatárokat is
Vagyis legalább egy általatok megjelölt szakon megállapított ponthatár felett kell lennetek. Ezek a pontok még nincsenek meg, ugyanis a felvételi eljárás során az egyes jelentkezési helyeken – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2021. július 22-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.
+1: Megfeleltek az egyéb feltételeknek
Ha ezeket teljesítitek, még legalább egy valamire figyelnetek kell. Bizonyos szakokon ugyanis vannak egyéb feltételek is, amiknek meg kell felelnetek, hogy bekerülhessetek a képzésre. Ilyenek például a felvételi vagy alkalmassági vizsgák, illetve az orvosi alkalmassági vizsgák is. A legtöbb felsőoktatási intézményben ezek a vizsgák már javában zajlanak, a dátumokról, valamint az értékelésükről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
