Hamarosan véget érnek az írásbeli érettségik: kik és mikor szóbelizhetnek idén?

Idén nem lesznek szóbeli vizsgák, de mit tehetnek azok, akiknek rosszabbul sikerül az írásbeli? Mutatjuk, milyen feltételekkel szóbelizhettek idén.

  • Csik Veronika

A kötelező szóbeli vizsgákon felül (vannak olyan tárgyak ugyanis, ahol meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát, ha az adott tárgyból ezen a szinten egyébként csak szóbeli vizsgarész van) két esetbe szóbelizhettek idén:

1.) Javítás szóban

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén szóbelizhettek, feltéve ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Azonban, ha nem a bukáshatáron billegtek, nem javíthattok szóban, hiszen a szóbeli vizsgák alapvetően nem lesznek megtartva idén.

A vizuális kultúra vizsgatárgy esetén, ha az írásbelin megvan a tizenkettő százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarészt lehet és kell megszervezni" - ez a portfólió megvédését jelenti, aminek feltétele, hogy a portfóliót az előzetes értekezletig leadjátok.

A dráma vizsgatárgynak az írásbeli vizsgarész mellett két különálló, egy gyakorlati és egy szóbeli vizsgarésze van, így, ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonötöt, a szóbeli vizsgarészt lehet és kell megszervezni, de drámából a gyakorlati vizsgák ebben az esetben sem kerülnek megszervezésre.

Fontos, hogy ez a fenti a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra - emeli ki az OH.

2.) Pótlás szóban

A héten megjelent rendelet szerint a végzős középiskolásoknak

szóbeli pótlóvizsgát kell szervezni, ha az írásbeli vizsgáról vagy a gyakorlati vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, vagy a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, és vizsgajelentkezést fogadó intézmény igazgatójánál kérelmezi, hogy élni kíván a pótló vizsga vagy pótló gyakorlati vizsga lehetőséggel, valamint az igazgató engedélyezi számára a pótlóvizsga szóbeli vizsgával való letételét

A kérelmeket legkésőbb 2021. május 28-án 16 óráig kell benyújtani, ezt követően az igazgató a döntéséről legkésőbb 2021. június 1-jéig elektronikus úton értesítik majd az érintett vizsgázókat, valamint – ha emelt szintű szóbeli vizsgát engedélyeztek – a vizsga megszervezéséért felelős kormányhivatalt. Illetve a rendelet kitér arra is, hogy ebben az esetben szóbeli vizsga eredményéből is számítható érettségi pont.

A rendelet szerint ezzel a lehetőséggel csak az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások élhetnek - nekik ez az egyetemi felvételi miatt kifejezetten fontos. Az a rendeletből nem derül ki, hogy ha a pótlás több vizsgatárgyat is érint, akkor miként járnak majd el a pótszóbelik számát illetően - több nap lesz-e a vizsgákra vagy egy nap alatt kell mindent pótolni a korábban távolmaradóknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.