Az SZTE gazdasági képzésein is meg kellett küzdeni tavaly az ösztöndíjas helyekért - ponthatárok

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk negyedik részében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

Korábban már írtunk róla, hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudoményegyetem, a Debreceni Egyetem, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem top tíz alapszakjára. Most pedig azt néztük meg, mekkora volt a léc a Szegedi Tudományegyetem képzésein, ami az idein felvételin a negyedik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény 14 151 jelentkezővel.

A következő listában megnézhetitek, hogy a 2021-es felvételin melyek a legnépszerűbb alapszakok a SZTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is mutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Programtervező informatikus (760/349): 283 pont
  2. Pszichológia (659/263): 437 pont
  3. Ápolás és betegellátás - gyógytornász (628/213): 343 pont
  4. Gazdálkodási és menedzsment (621/210): 400 pont
  5. Kereskedelem és marketing (532/174): 400 pont
  6. Biológia (406/98): 280 pont
  7. Mérnökinformatikus (399/82): 282 pont
  8. Anglisztika (347/107): 331 pont
  9. Gazdaságinformatikus (334/90): 280 pont
  10. Pénzügy és számvitel (307/146): 400 pont
Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.