Az SZTE gazdasági képzésein is meg kellett küzdeni tavaly az ösztöndíjas helyekért - ponthatárok

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk negyedik részében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

Korábban már írtunk róla, hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudoményegyetem, a Debreceni Egyetem, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem top tíz alapszakjára. Most pedig azt néztük meg, mekkora volt a léc a Szegedi Tudományegyetem képzésein, ami az idein felvételin a negyedik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény 14 151 jelentkezővel.

A következő listában megnézhetitek, hogy a 2021-es felvételin melyek a legnépszerűbb alapszakok a SZTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is mutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Programtervező informatikus (760/349): 283 pont
  2. Pszichológia (659/263): 437 pont
  3. Ápolás és betegellátás - gyógytornász (628/213): 343 pont
  4. Gazdálkodási és menedzsment (621/210): 400 pont
  5. Kereskedelem és marketing (532/174): 400 pont
  6. Biológia (406/98): 280 pont
  7. Mérnökinformatikus (399/82): 282 pont
  8. Anglisztika (347/107): 331 pont
  9. Gazdaságinformatikus (334/90): 280 pont
  10. Pénzügy és számvitel (307/146): 400 pont
Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.