Tavalyi ponthatárok az ELTE legnépszerűbb szakjain: idén is nagy versenyre kell készülni

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk első részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételi statisztikák szerint idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben: összesen 26 562-en szeretnének bejutni az intézmény valamelyik képzésének állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyére. A legtöbben pszichológia szakra felvételiztek, amit a programtervező informatikus, illetve a gazdálkodási és menedzsment követ.

Itt megnézhetitek, hogy 2021-ben melyik a tíz legnépszerűbb szak az ELTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is megmutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Pszichológia (1937/1022): 444 pont
  2. Programtervező informatikus (1740/951): 395 pont
  3. Gazdálkodási és menedzsment (1486/287): 405 pont
  4. Kereskedelem és marketing (1106/280): 402 pont
  5. Nemzetközi gazdálkodás (898/196): 400 pont
  6. Anglisztika (866/314): 391 pont
  7. Biológia (855/253): 320 pont
  8. Nemzetközi tanulmányok (786/135): 401 pont
  9. Gyógypedagógia (663/299): 381 pont
  10. Szociológia (592/160): 346 pont

Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.