Tavalyi ponthatárok az ELTE legnépszerűbb szakjain: idén is nagy versenyre kell készülni

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk első részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételi statisztikák szerint idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben: összesen 26 562-en szeretnének bejutni az intézmény valamelyik képzésének állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyére. A legtöbben pszichológia szakra felvételiztek, amit a programtervező informatikus, illetve a gazdálkodási és menedzsment követ.

Itt megnézhetitek, hogy 2021-ben melyik a tíz legnépszerűbb szak az ELTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is megmutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Pszichológia (1937/1022): 444 pont
  2. Programtervező informatikus (1740/951): 395 pont
  3. Gazdálkodási és menedzsment (1486/287): 405 pont
  4. Kereskedelem és marketing (1106/280): 402 pont
  5. Nemzetközi gazdálkodás (898/196): 400 pont
  6. Anglisztika (866/314): 391 pont
  7. Biológia (855/253): 320 pont
  8. Nemzetközi tanulmányok (786/135): 401 pont
  9. Gyógypedagógia (663/299): 381 pont
  10. Szociológia (592/160): 346 pont

Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.