Milyen végzettséggel mentesülhettek az emelt szintű érettségi teljesítése alól? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat a 2020-as felvételivel kapcsolatban.
Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre 2020-tól már csak az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). A gyakorlai vizsgákról itt olvashattok el mindnet.
De mi számít felsőfokú végzettségnek?
A Felvi fogalomtára alapján a felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.
Akkor mi a helyzet a felsőoktatási szakképzéssel és az OKJ-s képzéssel?
Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható felvételi pontszám úgy, mint a diploma alapján, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol. Az ilyen képzésben szerzett oklevél után viszont – azonos képzési terület szakjára történő továbbtanulás esetén – többletpontot kaphattok.
Az elvégzett OKJ-s képzésekből szintén nem számítható felvételi pontszám. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén viszont szintén többletpontot kaphattok. Mivel a fent említett két oklevél egyike sem számít felsőfokú végzettségnek így az emelt szintű érettségit nem váltják ki. A szakirányú továbbkézésről bővebben itt olvashattok.
Minden, amit a 2020-as felvételiben a jelentkezési sorrendről tudni kell
Ha több képzést szeretnétek megjelölni, a kiválasztott szakok között sorrendet kell felállítania. Most összeszedtünk mindent, amit erről a sorrendről tudni kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
