Milyen végzettséggel mentesülhettek az emelt szintű érettségi teljesítése alól? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat a 2020-as felvételivel kapcsolatban.
Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre 2020-tól már csak az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.
Ezt a szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). A gyakorlai vizsgákról itt olvashattok el mindnet.
De mi számít felsőfokú végzettségnek?
A Felvi fogalomtára alapján a felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.
Akkor mi a helyzet a felsőoktatási szakképzéssel és az OKJ-s képzéssel?
Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható felvételi pontszám úgy, mint a diploma alapján, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol. Az ilyen képzésben szerzett oklevél után viszont – azonos képzési terület szakjára történő továbbtanulás esetén – többletpontot kaphattok.
Az elvégzett OKJ-s képzésekből szintén nem számítható felvételi pontszám. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén viszont szintén többletpontot kaphattok. Mivel a fent említett két oklevél egyike sem számít felsőfokú végzettségnek így az emelt szintű érettségit nem váltják ki. A szakirányú továbbkézésről bővebben itt olvashattok.
Minden, amit a 2020-as felvételiben a jelentkezési sorrendről tudni kell
Ha több képzést szeretnétek megjelölni, a kiválasztott szakok között sorrendet kell felállítania. Most összeszedtünk mindent, amit erről a sorrendről tudni kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
