Felvételizők, figyelem! Nem minden oklevéllel tudjátok kiváltani az emelt szintű érettségit

Milyen végzettséggel mentesülhettek az emelt szintű érettségi teljesítése alól? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat a 2020-as felvételivel kapcsolatban.

  • Eduline

Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre 2020-tól már csak az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Ezt a szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). A gyakorlai vizsgákról itt olvashattok el mindnet.

De mi számít felsőfokú végzettségnek?

A Felvi fogalomtára alapján a felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Akkor mi a helyzet a felsőoktatási szakképzéssel és az OKJ-s képzéssel?

Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható felvételi pontszám úgy, mint a diploma alapján, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol. Az ilyen képzésben szerzett oklevél után viszont – azonos képzési terület szakjára történő továbbtanulás esetén – többletpontot kaphattok.

Az elvégzett OKJ-s képzésekből szintén nem számítható felvételi pontszám. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén viszont szintén többletpontot kaphattok. Mivel a fent említett két oklevél egyike sem számít felsőfokú végzettségnek így az emelt szintű érettségit nem váltják ki. A szakirányú továbbkézésről bővebben itt olvashattok.

Minden, amit a 2020-as felvételiben a jelentkezési sorrendről tudni kell

Ha több képzést szeretnétek megjelölni, a kiválasztott szakok között sorrendet kell felállítania. Most összeszedtünk mindent, amit erről a sorrendről tudni kell.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.