Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Összeszedtük, milyen képzéseken tartanak alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát. Itt vannak a részletek.
A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát.
Az alkalmassági vizsgán nem pontszámot, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítést kaphattok. Az, aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott képzésre - írja a felvételi tájékoztató.
Pályaalkalmassági vizsgálat
A tanárképzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük.
A pályaalkalmassági vizsgálat célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán a személyes találkozás során, a személyes motivációtokról, habitusotokról, kommunikációs készségetekről, pedagógiai elképzeléseitekről tájékozódjanak az egyetemen.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzés alkalmassági vizsgája a következő vizsga lehet:
1. típus: a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezők számára,
2. típus: a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra jelentkezők számára,
3. típus: a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezők számára, ahol van nyelvi alkalmassági is.
Fontos tudni, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják - írja a tájékoztató. Ha tanári képzésre jelentkeztek, minden infót itt olvashattok el az alkalmassági vizsgákról.
Gyakorlati vizsga
Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon szervezhetnek az intézmények gyakorlati vizsgát:
- művészet képzési terület minden szakján,
- művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
- művészeti tanárképzés osztatlan szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
- sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. Ebben az esetben felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető. A gyakorlati vizsgákról itt olvashattok bővebben.
A 2020-as felvételin csak az vehető fel, alapképzésre, osztatlan képzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Azonban ez alól kivétel, ha valaki olyan szakra jelentkezik, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ez milyen képzéseket takar?
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
