Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de szívesen járnátok egyetemre? Ezekkel a kétéves képzésekkel akkor is tanulhattok felsőoktatási intézményben, ha a minimumponthatár alatt vagytok. Most összegyűjtöttünk nektek minden infót a felsőoktatási szakképzésről.
Mi az a felsőoktatási szakképzés?
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.
Hol jelentkezhettek ezekre a képzésekre?
Ugyanúgy az E-felvételi rendszeren kell leadnotok a jelentkezést – február 15-ig –, mintha rendes egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkeznétek.
Milyenek a ponthatárok?
Az alap és osztatlan képzésektől eltérően a felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már akár be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai - amelyek véglegesek 2020. július 23-án lesznek - persze ezt a számot meghaladhatják, az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében.
Milyenek a pontszámítási szabályok?
A felvételi összpontszámot a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével számolják. Szerencsére ezek közül mindig a számotokra legelőnyösebbet veszik figyelembe. Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzáadják a többletpontokat. Arról, hogy miért kaphattok pluszpontokat, itt olvashattok részletesebben.
Melyik két érettségi eredményét számítják be?
Jelenleg a felsőoktatási intézmények nem határozták meg, hogy mely érettségi vizsgatárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért a pontszámításkor a két legjobban sikerült érettségitek eredményét veszik majd figyelembe.
A felsőoktatási szakképzéshez is követelmény az emelt szintű érettségi?
Az alapképzésre és osztatlan mesterképzésre való jelentkezéssel ellentétben a felsőoktatási szakképzésekhez nem követelmény, hogy legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizzetek. Bár többletpontot ugyanúgy kaptok érte, ezért az erről szóló tanúsítványt vagy bizonyítvány legkésőbb 2020. július 9-ig kell majd feltöltenetek, csakúgy mint a többi olyan dokumentumot, amelyért pluszpontot kaphattok a felvételin.
Milyen előnyei vannak ezeknek a képzéseknek?
A felsőoktatási szakképzés nagy előnye, hogy elvégzése után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok. A jeles záróvizsga eredmény alapján ugyanis 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepes eredményért pedig 10 többletpontot kaphattok, ha később a szakiránynak megfelelően tanultok tovább.
A 2020-as felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Hány képzést jelölhettek meg ingyen és kiknek kell fizetni a felvételiért? Minden infó egy helyen
Kiknek kell fizetniük az idei felvételiért? Hány helyet lehet ingyenesen megjelölni és mi számít egy jelentkezési helynek? Fontos kérdésre válaszolunk a 2020-as felvételivel kapcsolatban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.