Minden második hallgató továbbtanulna az alapképzés elvégzése után, több mint negyedük akár külföldi kurzusokon is részt venne. Tízből heten a diploma megszerzése után is szakterületükön helyezkednének el, ugyanakkor a hallgatók kétharmada már a diploma megszerzése előtt, de legkésőbb három hónapon belül állást talált – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kutatásából.
Az idén a továbbra is kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a nyáron munkát vállaló diákok többségét elsődlegesen nem a nyaralás, a szórakozás költségeinek előteremtése motiválja, hanem a tanulmányaik folytatásához, a megélhetéshez szükséges anyagi feltételek megteremtése a cél - írta keddi számában a Világgazdaság.
Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio által most végzett vizsgálat eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.
Az érettségi előtt álló fiatalok nagy része továbbtanulna, és fél a munkanélküliségtől - ez derült ki az Európai Ifjúság Kutató (EIKKA) felméréséből.
Izraelben a hadseregben eltöltött idő a továbbtanulás részének számít, ennek megtagadása pedig sokak szerint egyenlő a hazaárulással, amiért letöltendő börtönbüntetés jár. Egy fiatal lány a napokban kezdi meg börtönbüntetését, melyet a sorkatonai szolgálat megtagadásáért kapott. Az izraeli tinédzserek immár mozgalomba szerveződve tiltakoznak a kötelező katonai szolgálat ellen.
Az első diploma megszerzése tetszik-nem tetszik ma már szinte rutinfeladatnak számít. A továbbtanulás egyre inkább a posztgraduális, szakirányú képzések felé tolódik, az egyetemek és főiskolák egyre bővülő választékkal várják a specializálódni készülő diplomásokat. Belőlük pedig egyre több van: ma már minden harmadik diák tervezi, hogy az első diploma után is visszaül az iskolapadba.
Lényegében már a középiskola megválasztásával eldől, hogy a diákból diplomás lehet-e, vagyis a szülők társadalmi pozíciójától legalább annyira függ a gyerek jövendő státusa, mint a képességeitől – állapítható meg abból a felmérésből, amelyet szociológushallgatók készítettek érettségi előtt álló budapesti diákok körében.
Amikor dönteni kell az érettségi szintjéről, megváltozik a diákok álláspontja, és a könnyebb megmérettetést választják, annak ellenére, hogy azt gondolják, emelt szint nélkül nem juthatnak be a kiszemelt egyetemre. A gyakorlatban így lesz az összesen 494 773 vizsgából csupán 24 997 az emelt szintű érettségi vizsgák száma. A Felvételi Információs Szolgálat országos kutatásában a középiskolások 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte elengedhetetlen legalább egy tárgyból a nehezített vizsga a karrierintézmények népszerű szakjaira.
Egy kutatás alkalmával két és félezer idén érettségiző diák továbbtanulási motivációit, elhelyezkedési terveit mérték fel a szakértők.
Hamarosan kikerül az a bizonyos „V” betű is a táblára, és a diákok rohannak a nyárba. Nyáron márpedig táborozni kell!
Az ínséges időkben néhány szakterületen nagy a bőség.
Alig néhányan kezdenek el azonnal dolgozni az érettségi megszerzését követően azon fiatalok közül, akik egyik egyetemre vagy főiskolára sem jelentkeztek, derül ki az Educatio Kht. - OFIK Felsőoktatási Műhelyének 2000 óta rendszeresen végzett továbbtanulási tendenciákat felmérő elemzéséből. A jelentkezési statisztikák elkészítése, vagy a továbbtanulási motivációk és az elhelyezkedési tervek felmérése mellett, idén nagy hangsúlyt fektettek a kutatók annak a vizsgálatára, hogy mit csinálnak azok az érettségizettek, akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba.
A továbbtanulók 95%-a már az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába.
Bizony, nem egyszerű a diákok helyzete a mai világban.
A közoktatásból kikerülve egyeseket sokkol az a rendszer, ami a felsőoktatásban működik
Éjfélig adhatták postára, illetve küldhették el elektronikus úton jelentkezésüket az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, illetve a felsőfokú szakképzésekben továbbtanulni vágyók. Az elektronikusan jelentkezők legkésőbb 2009. február 23-ig hitelesíthetik jelentkezésüket.
A Történelemtudományi Tanszék a Közép-európai Egyetem (Department of History, Central European University, CEU) csaknem két évtizede dinamikusan fejlődő alkotórésze. A CEU az egyetlen nemzetközi, angol tannyelvű felsőoktatási intézmény Európában, amely kettős akkreditációval rendelkezik (Magyarországon és az Egyesült Államokban).
Az iskolarendszerű szakképzés alsó korhatárának csökkentését kezdeményezik szülői szervezetek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) levélben fordult Arató Gergely oktatási államtitkárhoz és Szűcs Erika munkaügyi miniszterhez, hogy a 14 éves diákok is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe a jelenlegi 16 éves korhatár eltörlésével - adta hírül a HRportal.
Érettségi után kezdtem csak igazán izgulni - természetesen a felvételi miatt. Ugyanis az új pontszámítási módszer kiszámíthatatlan volt. Emlékszem, kéz a kézben izgultunk a ponthatárok éjszakáján osztálytársaimmal. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert Magyarország, sőt Európa vezető egyetemére, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre sikerült bejutnom. Meglepő módon alacsony volt a ponthatár, mindössze 320 pont elegendő volt ahhoz, hogy felvegyenek germanisztika szakra. Így lett belőlem német szakos hallgató.
Intenzív reklámkampányt folytatnak a felsőoktatási intézmények a február 15-ei felvételi jelentkezés határideje előtt - írta meg a Világgazdaság. A lap szerint elsősorban online hirdetésekkel és személyes találkozókkal operálnak az intézmények, de használnak print hirdetéseket és PR tevékenységet, elsősorban a szülők elérése érdekében. A ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség szerint azonban a klasszikus eszközök helyett ütős és újszerű módszerekkel lehet a fiatal korosztályt hatékonyan megcélozni.
