A munkanélküliség szól a továbbtanulás mellett

Az érettségi előtt álló fiatalok nagy része továbbtanulna, és fél a munkanélküliségtől - ez derült ki az Európai Ifjúság Kutató (EIKKA) felméréséből.

  • Eduline

Az Európai Ifjúság Kutató 2009 decemberében végzett országos ifjúsági felmérést közel 500 diák bevonásával.

A felmérés szerint a válaszadók 9 százaléka fél Magyarországon a munkanélküliségtől, és 88 százalékuk ennek elkerülését jelölte meg a továbbtanulás fő okaként.

 

A kutatásból kiderült az is, hogy a diákok a piacképes diploma megszerzése után a hallgatói juttatásokat, a nyelvtanulási lehetőségeket és a diákéletet mérlegelik a leginkább, amikor intézményt választanak. A válaszadók közel 80 százalékánál lehet tudatos karrierépítésről beszélni, a kutatásból azonban az is kiderült, hogy a diákok nincsenek tisztában vele, milyen kvalitásokra van szükség bizonyos képzésekhez.

A felmérést készítők sajnálatos tendenciaként említik, hogy a 18 évesek körében teljes bizalmi válság alakult ki a közszereplők iránt. A szűk környezet szerepe ezzel szemben felerősödött, a szülők és barátok véleményében a fiatalok 90 százaléka megbízik. "A tradicionális értékek, mint a vallásos hit, háttérbe szorultak náluk, de megjelent egy új materialista értékvilág, amelynek csúcsán a saját internet áll, ezt követi a lakás, pénz és mobil birtoklása" - olvasható az összegzésben.

mti
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.