Lezárult a középfokú iskolai felvételik első szakasza
A továbbtanulók 95%-a már az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába.
Eduline
Befejeződött a középfokú iskolai felvételik általános felvételi eljárása. A tanulók továbbtanulási céljait, iskolaválasztási elképzeléseinek rangsorait és a középfokú iskolák igazgatóinak felvételi döntéseit összhangba hozó kiértékelés után megszülettek a végleges felvételi eredmények. Az egyes tanulókat az általuk felállított rangsor sorrendjében a legelső olyan helyre vették fel, ahonnan – felvételi teljesítményük alapján – a középfokú iskola igazgatójától pozitív döntést kaptak, és belefértek a felvehető keretszámba.
Az Oktatási Hivatal a jogszabályban meghatározott időpontban, április 20-án megküldte a középfokú iskolák számára a felvételi jegyzékeket. Ezek alapján a továbbtanulásra jelentkezőket és általános iskolájukat az érintett középfokú iskolák április 27-éig értesítik a felvételi döntésekről.
A most iskolát váltó 98.282 nyolcadik osztályos tanuló közül 93.119 fő, azaz mintegy 95%-uk már ebben az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába. Az eddigi jelentkezései alapján most elutasítást kapott 5.163 tanuló a május 4-én kezdődő rendkívüli felvételi eljárásban nyer majd felvételt. Számukra az iskolaválasztáshoz a létszámukat többszörösen meghaladó üres férőhely áll rendelkezésre a különböző típusú középfokú iskolákban.
Nyolc évfolyamos gimnáziumba 3.146-an, 6 évfolyamos gimnáziumba 4.531-en nyertek felvételt. Ezen gimnáziumok egy részében is van még a rendkívüli felvételi eljárás során betölthető létszámkeret.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
