Lezárult a középfokú iskolai felvételik első szakasza
A továbbtanulók 95%-a már az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába.
Eduline
Befejeződött a középfokú iskolai felvételik általános felvételi eljárása. A tanulók továbbtanulási céljait, iskolaválasztási elképzeléseinek rangsorait és a középfokú iskolák igazgatóinak felvételi döntéseit összhangba hozó kiértékelés után megszülettek a végleges felvételi eredmények. Az egyes tanulókat az általuk felállított rangsor sorrendjében a legelső olyan helyre vették fel, ahonnan – felvételi teljesítményük alapján – a középfokú iskola igazgatójától pozitív döntést kaptak, és belefértek a felvehető keretszámba.
Az Oktatási Hivatal a jogszabályban meghatározott időpontban, április 20-án megküldte a középfokú iskolák számára a felvételi jegyzékeket. Ezek alapján a továbbtanulásra jelentkezőket és általános iskolájukat az érintett középfokú iskolák április 27-éig értesítik a felvételi döntésekről.
A most iskolát váltó 98.282 nyolcadik osztályos tanuló közül 93.119 fő, azaz mintegy 95%-uk már ebben az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába. Az eddigi jelentkezései alapján most elutasítást kapott 5.163 tanuló a május 4-én kezdődő rendkívüli felvételi eljárásban nyer majd felvételt. Számukra az iskolaválasztáshoz a létszámukat többszörösen meghaladó üres férőhely áll rendelkezésre a különböző típusú középfokú iskolákban.
Nyolc évfolyamos gimnáziumba 3.146-an, 6 évfolyamos gimnáziumba 4.531-en nyertek felvételt. Ezen gimnáziumok egy részében is van még a rendkívüli felvételi eljárás során betölthető létszámkeret.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
