Bizony, nem egyszerű a diákok helyzete a mai világban.
Egy friss amerikai felmérés szerint a válság a leendő felsőoktatási tanulók 70 százalékát kényszeríti tervének módosítására a következő tanévre vonatkozóan - olykor drasztikus módon. Arra a kérdésre, hogy miben látják a változást, 53 százalékuk azt válaszolta: olcsóbb iskola mellett döntött; a fennmaradó 47 százalék tervei között pedig munkavállalás szerepel a tanulmányok mellett. A gólyák közül sokan számítanak nagyobb mértékű anyagi támogatásra (43%) és 38 százalékuk magasabb összegű diákhitelt igényelt.
A felmérés, melyben 50 állam több mint ezer, különféle jövedelemszintű háztartása vett részt, bizony azt mutatja, hogy a 2009/2010-es tanév elsősei között megnőtt az aggodalom: mindössze 28 százalékuk állította azt, hogy a válság abszolút nincs hatással továbbtanulási terveire. A felmérést vezető Longmire & Co., oktatási tanácsadó vállalat szerint a szülők sajnos egyáltalán nincsenek tisztában a pénzügyi támogatásokkal: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka ismeri az igénybe vehető segélyeket.Amíg a költségek nem voltak ilyen mértékben meghatározó tényezői a felsőoktatási intézmény kiválasztásának, a szülők 16 százaléka vélte csak úgy, hogy az anyagiak alapján hozza meg a család a döntést. Ez a szám egy évvel korábban 12 százalék volt.New England hozta a legmagasabb arányt: a diákok 64 százaléka vette fontolóra az olcsóbb főiskolát, míg az USA nyugati partvidékén, ahol a legtöbb diák található, mindössze 14 százaléka tette ugyanezt: alapítványi főiskola helyett állami támogatást is nyújtó főiskolára adta be jelentkezését.
Amerika-szerte, a megkérdezett diákok 24 százaléka szeretett volna privát egyetemre menni, ám most mégis államilag finanszírozott képzésben fog részt venni. A nebulók 38 százaléka választott otthonához közeli tanintézményt, hogy spóroljon a kollégiumon is. A felmérés hibahatára +-3 százalékpont.Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
