Hogyan változtatja meg a válság a diákok felsőoktatási terveit?
Bizony, nem egyszerű a diákok helyzete a mai világban.
Eduline
Egy friss amerikai felmérés szerint a válság a leendő felsőoktatási tanulók 70 százalékát kényszeríti tervének módosítására a következő tanévre vonatkozóan - olykor drasztikus módon. Arra a kérdésre, hogy miben látják a változást, 53 százalékuk azt válaszolta: olcsóbb iskola mellett döntött; a fennmaradó 47 százalék tervei között pedig munkavállalás szerepel a tanulmányok mellett. A gólyák közül sokan számítanak nagyobb mértékű anyagi támogatásra (43%) és 38 százalékuk magasabb összegű diákhitelt igényelt.
A felmérés, melyben 50 állam több mint ezer, különféle jövedelemszintű háztartása vett részt, bizony azt mutatja, hogy a 2009/2010-es tanév elsősei között megnőtt az aggodalom: mindössze 28 százalékuk állította azt, hogy a válság abszolút nincs hatással továbbtanulási terveire. A felmérést vezető Longmire & Co., oktatási tanácsadó vállalat szerint a szülők sajnos egyáltalán nincsenek tisztában a pénzügyi támogatásokkal: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka ismeri az igénybe vehető segélyeket.
Amíg a költségek nem voltak ilyen mértékben meghatározó tényezői a felsőoktatási intézmény kiválasztásának, a szülők 16 százaléka vélte csak úgy, hogy az anyagiak alapján hozza meg a család a döntést. Ez a szám egy évvel korábban 12 százalék volt.
New England hozta a legmagasabb arányt: a diákok 64 százaléka vette fontolóra az olcsóbb főiskolát, míg az USA nyugati partvidékén, ahol a legtöbb diák található, mindössze 14 százaléka tette ugyanezt: alapítványi főiskola helyett állami támogatást is nyújtó főiskolára adta be jelentkezését.
Amerika-szerte, a megkérdezett diákok 24 százaléka szeretett volna privát egyetemre menni, ám most mégis államilag finanszírozott képzésben fog részt venni. A nebulók 38 százaléka választott otthonához közeli tanintézményt, hogy spóroljon a kollégiumon is. A felmérés hibahatára +-3 százalékpont.
Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
