Hogyan változtatja meg a válság a diákok felsőoktatási terveit?

Bizony, nem egyszerű a diákok helyzete a mai világban.

  • Eduline

Egy friss amerikai felmérés szerint a válság a leendő felsőoktatási tanulók 70 százalékát kényszeríti tervének módosítására a következő tanévre vonatkozóan - olykor drasztikus módon. Arra a kérdésre, hogy miben látják a változást, 53 százalékuk azt válaszolta: olcsóbb iskola mellett döntött; a fennmaradó 47 százalék tervei között pedig munkavállalás szerepel a tanulmányok mellett. A gólyák közül sokan számítanak nagyobb mértékű anyagi támogatásra (43%) és 38 százalékuk magasabb összegű diákhitelt igényelt.

A felmérés, melyben 50 állam több mint ezer, különféle jövedelemszintű háztartása vett részt, bizony azt mutatja, hogy a 2009/2010-es tanév elsősei között megnőtt az aggodalom: mindössze 28 százalékuk állította azt, hogy a válság abszolút nincs hatással továbbtanulási terveire. A felmérést vezető Longmire & Co., oktatási tanácsadó vállalat szerint a szülők sajnos egyáltalán nincsenek tisztában a pénzügyi támogatásokkal: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka ismeri az igénybe vehető segélyeket.

Amíg a költségek nem voltak ilyen mértékben meghatározó tényezői a felsőoktatási intézmény kiválasztásának, a szülők 16 százaléka vélte csak úgy, hogy az anyagiak alapján hozza meg a család a döntést. Ez a szám egy évvel korábban 12 százalék volt.

New England hozta a legmagasabb arányt: a diákok 64 százaléka vette fontolóra az olcsóbb főiskolát, míg az USA nyugati partvidékén, ahol a legtöbb diák található, mindössze 14 százaléka tette ugyanezt: alapítványi főiskola helyett állami támogatást is nyújtó főiskolára adta be jelentkezését.

Amerika-szerte, a megkérdezett diákok 24 százaléka szeretett volna privát egyetemre menni, ám most mégis államilag finanszírozott képzésben fog részt venni. A nebulók 38 százaléka választott otthonához közeli tanintézményt, hogy spóroljon a kollégiumon is. A felmérés hibahatára +-3 százalékpont.
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.