Hogyan változtatja meg a válság a diákok felsőoktatási terveit?
Bizony, nem egyszerű a diákok helyzete a mai világban.
Eduline
Egy friss amerikai felmérés szerint a válság a leendő felsőoktatási tanulók 70 százalékát kényszeríti tervének módosítására a következő tanévre vonatkozóan - olykor drasztikus módon. Arra a kérdésre, hogy miben látják a változást, 53 százalékuk azt válaszolta: olcsóbb iskola mellett döntött; a fennmaradó 47 százalék tervei között pedig munkavállalás szerepel a tanulmányok mellett. A gólyák közül sokan számítanak nagyobb mértékű anyagi támogatásra (43%) és 38 százalékuk magasabb összegű diákhitelt igényelt.
A felmérés, melyben 50 állam több mint ezer, különféle jövedelemszintű háztartása vett részt, bizony azt mutatja, hogy a 2009/2010-es tanév elsősei között megnőtt az aggodalom: mindössze 28 százalékuk állította azt, hogy a válság abszolút nincs hatással továbbtanulási terveire. A felmérést vezető Longmire & Co., oktatási tanácsadó vállalat szerint a szülők sajnos egyáltalán nincsenek tisztában a pénzügyi támogatásokkal: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka ismeri az igénybe vehető segélyeket.
Amíg a költségek nem voltak ilyen mértékben meghatározó tényezői a felsőoktatási intézmény kiválasztásának, a szülők 16 százaléka vélte csak úgy, hogy az anyagiak alapján hozza meg a család a döntést. Ez a szám egy évvel korábban 12 százalék volt.
New England hozta a legmagasabb arányt: a diákok 64 százaléka vette fontolóra az olcsóbb főiskolát, míg az USA nyugati partvidékén, ahol a legtöbb diák található, mindössze 14 százaléka tette ugyanezt: alapítványi főiskola helyett állami támogatást is nyújtó főiskolára adta be jelentkezését.
Amerika-szerte, a megkérdezett diákok 24 százaléka szeretett volna privát egyetemre menni, ám most mégis államilag finanszírozott képzésben fog részt venni. A nebulók 38 százaléka választott otthonához közeli tanintézményt, hogy spóroljon a kollégiumon is. A felmérés hibahatára +-3 százalékpont.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).