A legfrissebb kutatásokból kiderült, annak ellenére, hogy az utóbbi években a bejutási esélyek igen jók a felsőoktatási intézményekbe és nem csak a gyengébbekbe, hanem a jó nevű, magas presztízsű főiskolára, egyetemre is, mégis sokan döntenek úgy, hogy nem adják be felvételi jelentkezésüket. Viszont sokkal érdekesebb az a vizsgálati eredmény, hogy a felsőoktatásba nem jelentkezők csak kevés százaléka kíván munkavállalóvá válni, a válaszadók egyötöde, vagyis csak 15,4 százalék keres munkát az érettségi után. A megkérdezettek háromnegyede továbbra is tanulni akar, sokan akarnak középfokú szakképesítést szerezni a már megszerzett szakmájuk mellé, de sok gimnazista választja egy szakma kitanulását, és vannak, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába.
A kutatási eredményekből az OFIK Felsőoktatási Műhelyének szakemberei arra következtetnek, hogy ennek hátterében nem csak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságai, hanem a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változások állnak, amit az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak.
Attól eltekintve, hogy az érettségizettek 75 százaléka nem akar közvetlenül a középiskolát követően a felsőoktatásba jelentkezni, válaszaikból kiderül, hogy 35 százalékuk az elkövetkező években beadná jelentkezését valamelyik főiskolára vagy egyetemre, és a nem jelentkezettek 27 százaléka is gondolkodik, ők még nem döntöttek ebben a kérdésben.
A kutatások egyik fontos kérdésére adott válaszaikban - hogy miért nem akarnak továbbtanulni a diákok - csak kevesen, mintegy 3,9 százalék hivatkozott anyagi okokra, azonban a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagilag megterhelő. A válaszadók többsége, 59,8 százalék gondolja úgy, hogy ma Magyarországon az érvényesüléshez szükséges a diploma, igaz közülük csak kevesen tartják elengedhetetlennek az egyetemi, főiskolai oklevelet.
Azokat a hipotéziseket is megcáfolták a kutatási eredmények, miszerint a fiatalok közül sokan külföldön akarnak továbbtanulni vagy dolgozni, ugyanis a nem jelentkezettek 4 százaléka akar csak külföldre menni az érettségit követő egy éven belül. A kutatást végző szakemberek ugyanakkor úgy gondolják ezek a számok nem jelentik azt, hogy a fiatalok karrierstratégiájának ne lenne fontos része a külföldi képzés, illetve a külföldi érvényesülés, de ennek előtérbe kerülése többnyire az egyetemi, főiskolai tanulmányok befejezése utáni időszakra esik.
(
www.edupress.hu
)
