Irreális a pályakezdők bérigénye

Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio által most végzett vizsgálat eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.

  • Edupress
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálat" arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hallgatók milyen jövedelmi várakozásokat és igényeket támasztanak diplomájukkal kapcsolatban. (A legjobban és a legrosszabbul fizetett diplomás pályakezdőkről szóló cikkünket itt olvashatod.)

A felmérés során a megkérdezetteknek két kérdésre kellett válaszolniuk. Egyrészt arra, hogy szerintük mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön elhelyezkedő pályakezdő diplomások havi nettó átlagkeresete. A másik kérdés pedig arra kereste a választ, hogy szakterülettől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, ami számukra a megfelelő életszínvonalat, a megélhetést biztosítaná.

A megkérdezett hallgatók válaszaiból kiderült, hogy szerintük a jellemző havi diplomás nettó kezdő bér 75 ezer forint és 150 ezer forint között alakul. Ugyanakkor ezzel szemben úgy gondolják, hogy a megfelelő havi jövedelmet diplomásként a 125 ezer forint és 200 ezer forint közötti tartomány jelentené. A megkérdezettek az általuk reálisnak ítélt havi kezdő bérnél közel 40 százalékkal, több mint 52 ezer forinttal magasabb összegről gondolták azt, hogy megfelelő megélhetést biztosítana számukra.

Az Educatio hallgatói vizsgálatából továbbá az is kiderült, hogy a fővárosi intézményekben tanuló hallgatók 20 ezer forinttal magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városokban tanuló hallgatótársaik. Ezzel párhuzamban a budapesti egyetemisták az általuk elégségesnek tartott kezdő bérre is nagyjából ennyivel mondtak többet. A kutatás azt is bebizonyította, hogy a bérekről alkotott képet befolyásolja az is, hol laknak az egyes megkérdezettek. A lakóhelyek településtípusa szerinti bontásban végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a nagyobb lélekszámú településektől a kisebbek felé haladva lényeges eltérés van a vélt és a megfelelőnek tartott jövedelem között, valamint a két összeg közötti eltérés is egyre kisebb a kevesebb lélekszámú településeken.

A felmérés egyik érdekessége a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék kitűnése, ugyanis az adatok alapján a hazai felsőoktatásban tanuló nők jövedelmi elvárásai elmaradnak a férfiakétól. Az Educatio ezek alapján úgy véli, hogy a jövedelem kapcsán tapasztalható különbség már a tanulmányaik alatt befolyásolja a hallgatókat, tehát az elvárásbeli különbség már a munkaerőpiacra történő kilépés előtt megjelenik.

edupress
Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.