Irreális a pályakezdők bérigénye

Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio által most végzett vizsgálat eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.

  • Edupress
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálat" arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hallgatók milyen jövedelmi várakozásokat és igényeket támasztanak diplomájukkal kapcsolatban. (A legjobban és a legrosszabbul fizetett diplomás pályakezdőkről szóló cikkünket itt olvashatod.)

A felmérés során a megkérdezetteknek két kérdésre kellett válaszolniuk. Egyrészt arra, hogy szerintük mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön elhelyezkedő pályakezdő diplomások havi nettó átlagkeresete. A másik kérdés pedig arra kereste a választ, hogy szakterülettől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, ami számukra a megfelelő életszínvonalat, a megélhetést biztosítaná.

A megkérdezett hallgatók válaszaiból kiderült, hogy szerintük a jellemző havi diplomás nettó kezdő bér 75 ezer forint és 150 ezer forint között alakul. Ugyanakkor ezzel szemben úgy gondolják, hogy a megfelelő havi jövedelmet diplomásként a 125 ezer forint és 200 ezer forint közötti tartomány jelentené. A megkérdezettek az általuk reálisnak ítélt havi kezdő bérnél közel 40 százalékkal, több mint 52 ezer forinttal magasabb összegről gondolták azt, hogy megfelelő megélhetést biztosítana számukra.

Az Educatio hallgatói vizsgálatából továbbá az is kiderült, hogy a fővárosi intézményekben tanuló hallgatók 20 ezer forinttal magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városokban tanuló hallgatótársaik. Ezzel párhuzamban a budapesti egyetemisták az általuk elégségesnek tartott kezdő bérre is nagyjából ennyivel mondtak többet. A kutatás azt is bebizonyította, hogy a bérekről alkotott képet befolyásolja az is, hol laknak az egyes megkérdezettek. A lakóhelyek településtípusa szerinti bontásban végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a nagyobb lélekszámú településektől a kisebbek felé haladva lényeges eltérés van a vélt és a megfelelőnek tartott jövedelem között, valamint a két összeg közötti eltérés is egyre kisebb a kevesebb lélekszámú településeken.

A felmérés egyik érdekessége a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék kitűnése, ugyanis az adatok alapján a hazai felsőoktatásban tanuló nők jövedelmi elvárásai elmaradnak a férfiakétól. Az Educatio ezek alapján úgy véli, hogy a jövedelem kapcsán tapasztalható különbség már a tanulmányaik alatt befolyásolja a hallgatókat, tehát az elvárásbeli különbség már a munkaerőpiacra történő kilépés előtt megjelenik.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.