Irreális a pályakezdők bérigénye

Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio által most végzett vizsgálat eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.

  • Edupress

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálat" arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hallgatók milyen jövedelmi várakozásokat és igényeket támasztanak diplomájukkal kapcsolatban. (A legjobban és a legrosszabbul fizetett diplomás pályakezdőkről szóló cikkünket

itt olvashatod

.)

A felmérés során a megkérdezetteknek két kérdésre kellett válaszolniuk. Egyrészt arra, hogy szerintük mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön elhelyezkedő pályakezdő diplomások havi nettó átlagkeresete. A másik kérdés pedig arra kereste a választ, hogy szakterülettől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, ami számukra a megfelelő életszínvonalat, a megélhetést biztosítaná.

A megkérdezett hallgatók válaszaiból kiderült, hogy szerintük a jellemző havi diplomás nettó kezdő bér 75 ezer forint és 150 ezer forint között alakul. Ugyanakkor ezzel szemben úgy gondolják, hogy a megfelelő havi jövedelmet diplomásként a 125 ezer forint és 200 ezer forint közötti tartomány jelentené. A megkérdezettek az általuk reálisnak ítélt havi kezdő bérnél közel 40 százalékkal, több mint 52 ezer forinttal magasabb összegről gondolták azt, hogy megfelelő megélhetést biztosítana számukra.

Az Educatio hallgatói vizsgálatából továbbá az is kiderült, hogy a fővárosi intézményekben tanuló hallgatók 20 ezer forinttal magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városokban tanuló hallgatótársaik. Ezzel párhuzamban a budapesti egyetemisták az általuk elégségesnek tartott kezdő bérre is nagyjából ennyivel mondtak többet. A kutatás azt is bebizonyította, hogy a bérekről alkotott képet befolyásolja az is, hol laknak az egyes megkérdezettek. A lakóhelyek településtípusa szerinti bontásban végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a nagyobb lélekszámú településektől a kisebbek felé haladva lényeges eltérés van a vélt és a megfelelőnek tartott jövedelem között, valamint a két összeg közötti eltérés is egyre kisebb a kevesebb lélekszámú településeken.

A felmérés egyik érdekessége a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék kitűnése, ugyanis az adatok alapján a hazai felsőoktatásban tanuló nők jövedelmi elvárásai elmaradnak a férfiakétól. Az Educatio ezek alapján úgy véli, hogy a jövedelem kapcsán tapasztalható különbség már a tanulmányaik alatt befolyásolja a hallgatókat, tehát az elvárásbeli különbség már a munkaerőpiacra történő kilépés előtt megjelenik.

edupress

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.