Stratégiai ívre felcsipeszelt, ütős, kreatív kampányokra van szükség a felsőoktatásban is

Intenzív reklámkampányt folytatnak a felsőoktatási intézmények a február 15-ei felvételi jelentkezés határideje előtt - írta meg a Világgazdaság. A lap szerint elsősorban online hirdetésekkel és személyes találkozókkal operálnak az intézmények, de használnak print hirdetéseket és PR tevékenységet, elsősorban a szülők elérése érdekében. A ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség szerint azonban a klasszikus eszközök helyett ütős és újszerű módszerekkel lehet a fiatal korosztályt hatékonyan megcélozni.

  • Edupress

A szakemberek úgy vélekednek, a legtöbb felsőoktatási intézmény már felismerte a felsőoktatási marketingkommunikáció szükségességét, többségük azonban a jól megszokott, klasszikus ötletekkel operál. Elsősorban online felületeken vásárol hirdetést, de a szülői korosztály elérése érdekében print médiumokban is hirdet. Használja a klasszikus módszereket: nyílt napokat szervez, regionális csatornákon televíziós kampányt csinál, és jelen van az országos felsőoktatási seregszemléken, állásbörzéken.

Hozzáértők szerint ugyanakkor a felsőoktatás is képes alternatív eszközökkel vonzani a leendő hallgatókat. Kaizer Gábor, a ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség stratégiai vezetője az Edupress kérdésére kifejtette, a nem szigorúan vett kereskedelmi szegmens, non-profit szervezetek, oktatási és kulturális intézetek már ráébredtek egy ideje, hogy ők is egyfajta piacból élnek, tehát távolról nézve, marketingkommunikációs nézőpontból pont olyan algoritmusokhoz kell nyúlniuk, mintha egy jól körülhatárolható célcsoportnak egy különleges terméket szeretnének eladni. A gerillamarketingre specializálódott ügynökség vezetője úgy véli, a felsőoktatási szegmens egy része már látja: egy jó stratégiai ívre felcsipeszelt, ütős, kreatív éllel rendelkező kampánnyal hallgatókat szerezhetnek a felsőoktatási szereplők, ezzel komoly gazdasági előnyt realizálva.

Megjegyezte, az elmúlt években több intézmény kommunikációs eszköztára bővült, Példaként említette, hogy legutóbb a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tett fel a világhálóra egy, az intézményt kommunikáló

vírusfilmet

.

Kaizer Gábor az Edupress-nek úgy nyilatkozott: Nagyon fontos, hogy az ötlet legyen mindig újszerű, ütős és bevállalós. Ha egy vírusfilm vicces és hiteles a potenciális jelentkezői korosztály számára, nagyon hatékony lehet, ugyanis a fiatalabb célcsoport elérésének szakmai mutatói azt jelzik, hogy klasszikus eszközökkel csaknem elérhetetlen ez a korosztály, főként olyan kis költségvetés esetén, amit az oktatási szegmens egy-egy szereplője el tud költeni marketingkommunikációs tevékenységre, szemben az FMCG vagy a telcom szektorok óriásaival.

Pont ezért a stratégiai vezető szerint ebben a szegmensben mindenképpen frappáns, alternatív, nagyon célzott eszközökre van szükség, értve ez alatt gerillamarketing, online vagy akár PR eszközöket, hiszen a kis költségvetés ellenére ki kell tűnni valahogy a reklámzajból.Kuna Tibor, a felsőoktatási kommunikáció szakértője szerint mindezek mellett nagyon fontos az öregdiák rendszer (alumni rendszer) kialakítása. "A világszerte jó nevű intézmények nagyon ügyelnek rá, hogy érzelmileg magukhoz láncolják hallgatóikat, tisztában vannak azzal, hogy az elkötelezett diákok olyan kommunikációs csatornákat nyitnak meg, amelyek nemigen pótolhatók másképp" - mondta a szakember. Ráadásul ezek az intézmények jól példázzák, hogy a működő alumnusz rendszer nem csak a kommunikációs csatornákat bővíti az intézmény számára, hanem hozzájárulhat annak fenntartásához is. Nem mellesleg az intézmények közötti rangsorok kialakításánál is szempont az öregdiákok hozzájárulásának mértéke az intézmény költségvetéséhez.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu