Intenzív reklámkampányt folytatnak a felsőoktatási intézmények a február 15-ei felvételi jelentkezés határideje előtt - írta meg a Világgazdaság. A lap szerint elsősorban online hirdetésekkel és személyes találkozókkal operálnak az intézmények, de használnak print hirdetéseket és PR tevékenységet, elsősorban a szülők elérése érdekében. A ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség szerint azonban a klasszikus eszközök helyett ütős és újszerű módszerekkel lehet a fiatal korosztályt hatékonyan megcélozni.
A szakemberek úgy vélekednek, a legtöbb felsőoktatási intézmény már felismerte a felsőoktatási marketingkommunikáció szükségességét, többségük azonban a jól megszokott, klasszikus ötletekkel operál. Elsősorban online felületeken vásárol hirdetést, de a szülői korosztály elérése érdekében print médiumokban is hirdet. Használja a klasszikus módszereket: nyílt napokat szervez, regionális csatornákon televíziós kampányt csinál, és jelen van az országos felsőoktatási seregszemléken, állásbörzéken.
Hozzáértők szerint ugyanakkor a felsőoktatás is képes alternatív eszközökkel vonzani a leendő hallgatókat. Kaizer Gábor, a ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség stratégiai vezetője az Edupress kérdésére kifejtette, a nem szigorúan vett kereskedelmi szegmens, non-profit szervezetek, oktatási és kulturális intézetek már ráébredtek egy ideje, hogy ők is egyfajta piacból élnek, tehát távolról nézve, marketingkommunikációs nézőpontból pont olyan algoritmusokhoz kell nyúlniuk, mintha egy jól körülhatárolható célcsoportnak egy különleges terméket szeretnének eladni. A gerillamarketingre specializálódott ügynökség vezetője úgy véli, a felsőoktatási szegmens egy része már látja: egy jó stratégiai ívre felcsipeszelt, ütős, kreatív éllel rendelkező kampánnyal hallgatókat szerezhetnek a felsőoktatási szereplők, ezzel komoly gazdasági előnyt realizálva.
Megjegyezte, az elmúlt években több intézmény kommunikációs eszköztára bővült, Példaként említette, hogy legutóbb a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tett fel a világhálóra egy, az intézményt kommunikáló
.
Kaizer Gábor az Edupress-nek úgy nyilatkozott: Nagyon fontos, hogy az ötlet legyen mindig újszerű, ütős és bevállalós. Ha egy vírusfilm vicces és hiteles a potenciális jelentkezői korosztály számára, nagyon hatékony lehet, ugyanis a fiatalabb célcsoport elérésének szakmai mutatói azt jelzik, hogy klasszikus eszközökkel csaknem elérhetetlen ez a korosztály, főként olyan kis költségvetés esetén, amit az oktatási szegmens egy-egy szereplője el tud költeni marketingkommunikációs tevékenységre, szemben az FMCG vagy a telcom szektorok óriásaival.
Pont ezért a stratégiai vezető szerint ebben a szegmensben mindenképpen frappáns, alternatív, nagyon célzott eszközökre van szükség, értve ez alatt gerillamarketing, online vagy akár PR eszközöket, hiszen a kis költségvetés ellenére ki kell tűnni valahogy a reklámzajból.Kuna Tibor, a felsőoktatási kommunikáció szakértője szerint mindezek mellett nagyon fontos az öregdiák rendszer (alumni rendszer) kialakítása. "A világszerte jó nevű intézmények nagyon ügyelnek rá, hogy érzelmileg magukhoz láncolják hallgatóikat, tisztában vannak azzal, hogy az elkötelezett diákok olyan kommunikációs csatornákat nyitnak meg, amelyek nemigen pótolhatók másképp" - mondta a szakember. Ráadásul ezek az intézmények jól példázzák, hogy a működő alumnusz rendszer nem csak a kommunikációs csatornákat bővíti az intézmény számára, hanem hozzájárulhat annak fenntartásához is. Nem mellesleg az intézmények közötti rangsorok kialakításánál is szempont az öregdiákok hozzájárulásának mértéke az intézmény költségvetéséhez.
(
)
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
