#továbbtanulás

Saját tapasztalataim az ELTE BTK-n

Érettségi után kezdtem csak igazán izgulni - természetesen a felvételi miatt. Ugyanis az új pontszámítási módszer kiszámíthatatlan volt. Emlékszem, kéz a kézben izgultunk a ponthatárok éjszakáján osztálytársaimmal. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert Magyarország, sőt Európa vezető egyetemére, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre sikerült bejutnom. Meglepő módon alacsony volt a ponthatár, mindössze 320 pont elegendő volt ahhoz, hogy felvegyenek germanisztika szakra. Így lett belőlem német szakos hallgató.


Stratégiai ívre felcsipeszelt, ütős, kreatív kampányokra van szükség a felsőoktatásban is

Intenzív reklámkampányt folytatnak a felsőoktatási intézmények a február 15-ei felvételi jelentkezés határideje előtt - írta meg a Világgazdaság. A lap szerint elsősorban online hirdetésekkel és személyes találkozókkal operálnak az intézmények, de használnak print hirdetéseket és PR tevékenységet, elsősorban a szülők elérése érdekében. A ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség szerint azonban a klasszikus eszközök helyett ütős és újszerű módszerekkel lehet a fiatal korosztályt hatékonyan megcélozni.


Egyetemi, főiskolai élet saját szemmel

„Itt az alapműveltséged már kevés lesz a ketteshez. Kíváncsi vagy, milyen egy vizsgaidőszak ezen az egyetemen? Emlékezz vissza az érettségire való felkészülésedre, és szorozd meg héttel! Kerülj jó vizsgabizottsághoz! Húzz mindig jó tételt! Így megúszod kevés utóvizsgával…”



Hova menjünk külföldre tanulni?

Elkészült a legújabb összehasonlító felmérés, melyből megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államoktól kezdve Európán és a Távol-Keleten át Ausztráliáig mely külföldi egyetemek bizonyultak a legjobbnak ebben az évben. Sőt, idén először Izrael is felkerült a húsz ország felsőoktatási intézményeit rangsoroló top100-as listára.


Elmulasztott egyetemi tanulmányok

Egy brit felmérés szerint ötből négy szülő megbánta, hogy nem tanult tovább. A megkérdezett 4500 felnőtt 16%-a úgy gondolja, hogy szebb karriert futhatott volna be, ha van diplomája, 13%-uk pedig úgy vélekedik, hogy felsőfokú képzéssel jobban boldogulnának a jövőben is. Saját tapasztalataikból kiindulva, 80%-uk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen be fogja íratni a csemetéjét az egyetemre, hogy ezzel is segítsék őket a céljaik elérésében.


Riasztó a tandíj Németországban

A tandíjkérdést sem kerülhette el Angela Merkel német kancellár az október 15-én, Drezdában megrendezett németországi kulturális és oktatási csúcstalálkozón, miután egy, az oktatási minisztérium megbízásából készített tanulmány eredményei napvilágra kerültek. Az elemzés szerint a magas tandíjak 2006-ban 20 ezer fiatalt tántorítottak el a továbbtanulástól.



Felsőoktatás - elitképzésből tömegoktatásba

Folytatódtak az elmúlt évek tendenciái az idei felsőoktatási felvételi statisztikák szerint. Tovább csökkent a felvételizők száma, és továbbra is őrzik vezető helyüket a társadalomtudományok a mérnöki és a természettudományos szakok előtt. Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak a diákokat érintik az eredméynek, de a gazdaság számára is meghatározó, hogy hány szakon, milyen képességű diákok tanulnak.


Tanulj tovább! - Hét ok a továbbtanulás mellett

Több munkaerő-piaci felmérés bebizonyította az utóbbi időben, hogy a diplomával rendelkezők hazánkban még mindig sokkal könnyebben helyezkednek el, mint érettségizett társaik, ráadásul legalább kétszeres jövedelemmel értékelik a felsőfokú végzettségűek munkáját a középfokú végzettségűekéhez képest.