Tízezer fiatal tanulhat külföldön

Több mint tízezer magyar diák tanul nyugat-európai és amerikai egyetemeken.

  • MTI
Pexels / Pixabay

A Magyar Nemzet írása szerint szakértők úgy becsülik, Ausztria és Németország a két legnépszerűbb célállomás, mindkét országban hozzávetőleg 2000-2000 diák tanulhat, harmadik helyen az Egyesült Királyság áll 1900 magyar hallgatóval, negyedik Dánia, ötödik az Amerikai Egyesült Államok.

A kutatás kitér arra, hogy a diákok több mint 40 százaléka azért választott külföldi egyetemet, mert úgy vélik, az ott megszerzett diploma előnyt jelent a munkaerőpiacon, több mint harmaduknak pedig a hazai felsőoktatás színvonalával szemben voltak kifogásaik.

Zseniális - és ingyenes - alkalmazással rukkoltak elő, ezt érdemes letölteni

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület újabb remek applikációval rukkolt elő. Nem csak azoknak ajánljuk, akik bioszérettségire készülnek. A Farkaskölykök Ifjúsági Egyesülettel közösen elkészített határozó 17 kétéltű és 18 hüllő azonosítására alkalmas. A programmal a békákat például hang alapján is azonosítani lehet, 12 féle brekegést tartalmaz. iPhone-ra innen, Androidra pedig innen tölthetitek le.

A külföldön tanuló magyar diákoknak csaknem 40 százaléka diákhitelből finanszírozza tanulmányait, míg harmadukat a közeli családtagok segítik, mintegy 30 százalékuk külföldi ösztöndíj jóvoltából tanulhat .

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.