Nem épp úgy választanak pályát a diákok, mint ahogy az iparkamara szeretné

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már a 7. osztályosoknál szeretne képet kapni arról, hogy milyen pályaválasztás előtt állnak a diákok, illetve annak minden körülményéről. Mint kiderült, bár többen szeretnének magasabbra jutni, mint szüleik, mégis az ő helyzetük a meghatározó. Akinek munkás szülei vannak, nagy eséllyel ő is egy üzemben köt ki. A hiányszakmák azonban az informatika kivételével nem a legnépszerűbbek.

  • Eduline

A 9152 hetedik osztályos tanulók körében végzett felmérést immár harmadik alkalommal a közoktatásra az utóbbi években különösen nagy befolyással rendelkező Parragh László által vezetett MKIK.

A kutatás szerint a diákok 91 százaléka már foglalkozott a pályaválasztással, 86 százalékban az interneten tájékozódtak. Bizonyára hasznos lett volna számukra, ha megtalálhatóak a Nemzeti Pályaorientációs Portálon a különböző szakmákat bemutató filmek, de az oldal számos eleme nem működik. Árulkodó adat, hogy a diákok mindössze negyede (24 százalék) találkozott pályaorientációval az iskolájában. A diákok 70 százaléka a szülőknél is tájékozódik a pályaválasztásról.

A tervezett végzettségben magasan vezet a diplomára hajtó diákok aránya, míg összesen 31 százalék szeretne szakmáig eljutni (többen érettségivel), a többiek pusztán középiskolai érettségire hajtanak.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - GVI

A jövőbeli foglalkozások tekintetében az állatgondozás (32 százalék), a szakácsmesterség (29 százalék) és a számítógépes munka (28 százalék) a legnépszerűbb a diákok körében - írja a kutatás. A választás során 2-4 hasonló állás kerül szóba. A hvg.hu megbízásából közelmúltban készült kutatás szerint a következő területeken okoz rövid- és középtávon is gondot a szakemberek pótlása. A listából egyedül az informatika felé nyitnának nagy számban is a diákok.

A diákok 19 százaléka szerelne gépeket, 16 százalék tervezne épületeket vagy gépeket, ugyancsak ennyien választanák a kereskedelmet. 10 százalék dolgozna fémekkel, 8 készítene bútorokat. Fontos megjegyezni, hogy egyszerre több választási lehetőséget is megjelölhettek, így nem valószínű, hogy a majdnem minden ötödik diákból gépszerelő lesz - részben beteljesítve Parragh László MKIK-elnök álmát.

A további érdeklődési körök: járműveket vezetne (25%), pék vagy cukrász lenne (21%), irodai munkát végezne (20%), médiában dolgozna (19%), a szépségiparban dolgozna (19%), pénzügyekkel, gazdasággal foglalkozna (18%), gyerekeket nevelne és tanítana (17%), művészettel foglalkozna (16%). Lakásokat, házakat építene (13%), mások személyes problémáiban segítene (13%), kutatói tudományos pályára vágyna (13%), növényeket termesztene (11%). Legkisebb arányban azok vannak, akik betegegeket gyógyítanának (10%) vagy ápolnának (8%).

Milyen szakmát érdemes tanulni, ha biztos állást szeretnétek?

A hiányszakmák legfrissebb listája. Ha nem vettek fel egyetemre/főiskolára, vagy egyszerűen csak úgy döntöttetek, hogy inkább kitanulnátok egy szakmát, akkor érdemes azok közül válogatni, melyek hivatalosan hiányszakmának minősülnek. Erről redszeresen kiad egy frissített listát a Nemzetgazdasági Minisztérium, a hiányszakmák pedig megyénként eltérőek lehetnek.

A szülők szerepe meghatározó

A szülők leginkább azt tanácsolják a diákoknak (53 százalék), hogy számára tetsző szakmát válasszon. 40 százaléknak azt tanácsolták, hogy jól fizető állást találjon, illetve hasonló arányban mondták, hogy érettségit és szakmát szerezzen a gyerekük. Azonban az is fontos, hogy kinek milyen végzettségűek a szülei. A szakmával, illetve szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező szülők arra ösztönzik leginkább gyereküket, hogy inkább szakmát szerezzenek először. Összesen 28 százalékuknak azt tanácsolják a szülei, hogy szerezzen diplomát, 26 százaléknak pedig azt javasolták, hogy tanuljon szakmát.

A MKIK adatait árnyalja, hogy csak az apa iskolai végzettségét emelték ki a kutatásban.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - GVI

A kutatásból kiderül, hogy mennyire más a diplomás végzettségű szülők gyerekeinek helyzete:

  • ők törekednek a legnagyobb mértékben a diploma megszerzésére;
  • legfogékonyabbak a kreatív és művészi munkák iránt;
  • legjobban törekednek társaikhoz képest a minőségi szabadidő eltöltésére;
  • törekednek a legnagyobb önállóságra a szüleiktől (önmegvalósítás);
  • a szellemi foglalkozásra vágyók közül nekik a legnagyobb az arányuk.
  • a szülők 7 százaléka szeretné, hogy apjuk foglalkozását válassza a gyerek

Az alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők a gyerekeinek máshol van a mérce:

  • a 8 általánost végzett apák 50 százaléka tanácsolt, hogy tanuljon szakmát a gyereke (a diplomás szülőknél 11 százalék)
  • 10 százalékuknak tanácsolták, hogy szerezzen diplomát (diplomás szülőknél 57 százalék)
  • a szülők 4 százaléka szeretné, hogy apjuk foglalkozását válassza a gyerek

Érzékelhetően a lemaradottabb régiókban tanácsolják leginkább a szülők, hogy szakmát szerezzen a gyerekük: Nógrádban 39, Csongrádban 36, Békésben 31, Hajdú-Biharban 32, Borsodban 26 százalék. Ezzel szemben a fejlettebb Budapesten 16, valamint  Győr-Moson-Sopronban mindössze 14 százalékban adtak ilyen tanácsot a gyerekeknek szüleik.

Brutális munkaerőhiány: ezekre a pályakezdőkre vadásznak a cégek

A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban - írta a hétfői Világgazdaság Horváth Ádámot, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatóját idézve. A szakértő szerint ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.