Népszerű célpont a magyarok körében Németország, ha továbbtanulásról van szó. Teljesen érthető, hiszen remek helyeket szereztek a legfrissebb világranglistán az ország intézményei.
Nem csak Nagy-Britannia népszerű célpont azoknak a magyar diákoknak, akik külföldi egyetemen szeretnének tanulni, Németország is gyakran jön szóba.
A minőség tekintetében nem is lehet panasz a német felsőoktatásra, a Times Higher Education ropogós listáján a harmadik legtöbb egyetemet delegáló ország. A közel ezer intézményt tartalmazó rangsorban 41 német található.
Ezek közül a legjobb a 30. helyen álló müncheni Ludwig Maximilian Egyetem, az ország második legnagyobb egyeteme.
43. a világranglistán a Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem, az ország legrégibb, 700 éves intézménye. Nem sokkal lejjebb található a Müncheni Műszaki Egyetem. A top 80-ba befért még a berlini Humboldt és a Berlini Szabadegyetem, ahogy az RWTH Aachen Egyetem is.Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
