Ezek a legjobb német egyetemek

Népszerű célpont a magyarok körében Németország, ha továbbtanulásról van szó. Teljesen érthető, hiszen remek helyeket szereztek a legfrissebb világranglistán az ország intézményei.

  • Eduline
Wikipedia

Nem csak Nagy-Britannia népszerű célpont azoknak a magyar diákoknak, akik külföldi egyetemen szeretnének tanulni, Németország is gyakran jön szóba.

A minőség tekintetében nem is lehet panasz a német felsőoktatásra, a Times Higher Education ropogós listáján a harmadik legtöbb egyetemet delegáló ország. A közel ezer intézményt tartalmazó rangsorban 41 német található.

Megjelent a 2017-es világrangsor: hol végeztek a magyar egyetemek?

Ezek közül a legjobb a 30. helyen álló müncheni Ludwig Maximilian Egyetem, az ország második legnagyobb egyeteme.

43. a világranglistán a Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem, az ország legrégibb, 700 éves intézménye. Nem sokkal lejjebb található a Müncheni Műszaki Egyetem. A top 80-ba befért még a berlini Humboldt és a Berlini Szabadegyetem, ahogy az RWTH Aachen Egyetem is.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.