Minden ötödik diák tanul tovább mesterképzésben vagy másik alap-, illetve osztatlan képzésben, esetleg - jóval kisebb arányban - felsőoktatási szakképzésben. A legnagyobb arányban a pedagógus-, a tanári, az orvosi és a jogi képzésekről kikerülő hallgatók közül választanak másik szakterülethez tartozó szakot.
A legnagyobb arányban a művészeti és a természettudományi területen diplomát szerző hallgatók tanulnak tovább: háromból egy diák (35, 4 százalék) választ újabb szakot, a művészeti képzések esetén 38,2 százalékuk, a természettudomány esetén pedig 26,9 százalékuk más szakterületen. Ezekben a gyakori szakmákban kereshetitek a legtöbbet.
Az Adminisztratív adatbázisok integrációja című tanulmány szerint a továbbtanulási arány terén a harmadik a bölcsészettudomány 27,5 százalék - a továbbtanulók 39,8 százaléka iratkozik be valamelyik másik képzési területhez tartozó szakra. A kutatás során a 2009/2010-es tanévben végzett diplomások elhelyezkedését vizsgálták az állami adatbázisok 2012. tavaszi adatai alapján.
A legkisebb arányban a pedagógusképzésben (9,9 százalék), a tanári képzésben (8,1 százalék), az orvos- és egészségtudományi szakokon (7,3 százalék) és a jogi szakokon (7,1 százalék) végzettek tanulnak tovább. Ha mégis újabb képzést választanak, a diplomások 40-66 százaléka próbálja ki magát másik szakterületen. A legnagyobb arányban a műszaki, gazdaságtudományi és informatikai területen végzettek ''maradnak a kaptafánál''.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
