Ezeket a területeket "hagyják ott" a leggyakrabban a hallgatók

Minden ötödik diák tanul tovább mesterképzésben vagy másik alap-, illetve osztatlan képzésben, esetleg - jóval kisebb arányban - felsőoktatási szakképzésben. A legnagyobb arányban a pedagógus-, a tanári, az orvosi és a jogi képzésekről kikerülő hallgatók közül választanak másik szakterülethez tartozó szakot.

  • Eduline
Stiller Ákos

A legnagyobb arányban a művészeti és a természettudományi területen diplomát szerző hallgatók tanulnak tovább: háromból egy diák (35, 4 százalék) választ újabb szakot, a művészeti képzések esetén 38,2 százalékuk, a természettudomány esetén pedig 26,9 százalékuk más szakterületen. Ezekben a gyakori szakmákban kereshetitek a legtöbbet.

Az Adminisztratív adatbázisok integrációja című tanulmány szerint a továbbtanulási arány terén a harmadik a bölcsészettudomány 27,5 százalék - a továbbtanulók 39,8 százaléka iratkozik be valamelyik másik képzési területhez tartozó szakra. A kutatás során a 2009/2010-es tanévben végzett diplomások elhelyezkedését vizsgálták az állami adatbázisok 2012. tavaszi adatai alapján.

Diplomás pályakövetési adatok 2013 - Adminisztratív adatbázisok integrációja

A legkisebb arányban a pedagógusképzésben (9,9 százalék), a tanári képzésben (8,1 százalék), az orvos- és egészségtudományi szakokon (7,3 százalék) és a jogi szakokon (7,1 százalék) végzettek tanulnak tovább. Ha mégis újabb képzést választanak, a diplomások 40-66 százaléka próbálja ki magát másik szakterületen. A legnagyobb arányban a műszaki, gazdaságtudományi és informatikai területen végzettek ''maradnak a kaptafánál''.

Diplomás pályakövetési adatok 2013 - Adminisztratív adatbázisok integrációja

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?