A Pécsi Tudományegyetem kredittel bíró előkészítő kurzusokat tart a jövőben középiskolások számára.
PTE BTK
A Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia legutóbb elfogadott verziója megfogalmazza a célok között, hogy előkészítő évfolyamot indíthatnak a jövőben a felsőoktatási intézmények:
Felkészítő kurzusok biztosítása a természettudományos képzésekre való jelentkezést fontolgató tanulók számára. Egyfajta megalapozó képzés a sikeres érettségi érdekében és a későbbi lemorzsolódás csökkentésére. (Előkészítő, „0. évfolyam” mint képzési forma bevezetése, fejlesztő jellegű képzések, gyakorlati képzést összekapcsoló 60-180 órás tanfolyamok működtetése az MTMI / STEM szakok esetében is)
Megkeresésünkre az oktatási államtitkárság közölte, hogy nincsenek szigorú szabályai, hogy az intézmények milyen előkészítő oktatást tesznek lehetővé, de nem klasszikus nulladik évfolyamra kell gondolni. Általában a már meglévő gyakorlatokat viszik tovább, például jellemző, hogy egyes felsőoktatási intézmények kapcsolatban vannak középiskolákkal, ahol a végzős évfolyamok tanulóinak kurzusokat, felkészítőket szerveznek.
A Pécsi Tudományegyetem kezdeményezéséről már korábban beszámoltunk: a középiskolás diákok számára több szak esetében meghirdettek szabadon látogatható kurzusokat, ahol a diákok a sikeres vizsgáról tanúsítványt kapnak, amit a sikeres felvételit követően beválthatnak a kurzusért járú kreditre. A kezdeményezéssel betkintést engednek az egyetemi életbe, a vizsgáztatásba, egyúttal elkötelezhetik a diákokat, hogy a pécsi intézményt válasszák.
Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (PTE-BTK) februárban induló, országosan egyedülálló kezdeményezés keretében A kar által kínált szakok iránt érdeklődő középiskolások számára lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül szerezhessenek tapasztalatot az egyetemi oktatásról - írka a PTE BTK pénteki közleménye.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen több pályázó iskola tanulójának biztosítja az intézmény az előkészítő kurzust a tanulói jogviszonya során, akár térítésmentesen. Ez inkább egy előkészítő képzés, minél kisebb legyen a lemorzsolódás, ha megkezdik egyetemi tanulmányaikat. Mind a pécsi, mind a BME-s példa olyanokra vonatkozik, akik tanulói jogviszonnyal rendelkeznek, tehát nem kell külön diákigazolványt biztosítania a felsőoktatási intézménynek, egyúttal hallgatói jogviszonyuk sincs, vagyis állami ösztöndíjas szerződést sem kell kötnie a diákoknak.
Ha egy felsőoktatásba felvételt nyert személy szeretné felkészültebben megkezdeni az évét, számukra is biztosíthatnak tanácsadási rendszert, hallgatókat mentoráló rendszereket (mentor program, pszichológusi támogatás, lemorzsolódás megakadályozására csoportok kialakítása, de akár tantárgy felvétel segítése stb). Ennek tipikus példája a Dunaújvárosban kidolgozott, hallgatókat támogató rendszer, a HASIT program - említette az oktatási államtitkárság. Ezek természetesen már a hallgatói jogviszonyon belüli lehetőségek.
Elképzelhető olyan szolgáltatás is, amelynél az intézmény díjat ír elő, ez a felsőoktatási intézmény döntési joga, de ezek a segítő programok többségében ingyenes szolgáltatásokként működnek. A kurzusok rendelkezhetnek kreditértékkel, ebben az esetben természetesen a tanulmányok részeként tekinthetünk rájuk, de létezik olyan megoldás is, amely nem kreditértékű.Mindezek intézményenként eltérő kialakított gyakorlatot mutatnak, egyedi megoldásokkal.
Azonban az évfolyamot növelő „nulladik évfolyam” deklaráltan a külföldi hallgatók számára létező lehetőség, amelyet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény is szabályoz a 80. §-ában:
„Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel: a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül - hallgatói jogviszony keretében - előkészítő tanulmányokat folytathatnak”.
