Ötletes program indul a pécsi felvételizőknek: középiskolásként is lehet egyetemi jegyet szerezni

Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (PTE-BTK) februárban induló, országosan egyedülálló kezdeményezés keretében

  • eduline/mti
Ők még csak a nyílt nap érdeklődői a PTE BTK-n, de középiskolai óráik után akár már tanulhatnak is.
PTE BTK

A kar által kínált szakok iránt érdeklődő középiskolások számára lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül szerezhessenek tapasztalatot az egyetemi oktatásról - írka a PTE BTK pénteki közleménye. A diákokat olyan valódi, féléves egyetemi kurzusokra invitálják, amelyekhez nem szükséges speciális előismeret - írták, hozzátéve, hogy az órákat késő délután tartják.

A programra invitált elsősorban 11. és 12., de akár 10. évfolyamos középiskolások választhatnak, hogy megmaradnak kívülálló érdeklődőnek vagy érdemjegyet szereznek. A kezdeményezés szerint aki érdemjegyet szerez, az el is nyerheti azt pár évvel később, ha egy sikeres felvételi vizsgát követően a PTE bölcsészkarának hallgatójává válik. A képzések teljesen ingyenesek, melyekre jelentkezni elektronikusan lehet január 31-éig a PTE-BTK honlapján.

A kurzusokat eredményesen teljesítők oklevelet kapnak, amelyet majd az intézmény tényleges hallgatóiként érdemjegyre válthatnak és megkaphatják érte a megfelelő kreditet azon a szakon, amelynek a tantervébe beletartozik az általuk korábban teljesített tárgy - tette hozzá az intézmény.

Az PTE kitért arra is, hogy a Kreditpróba elnevezésű kezdeményezés nem felvételire felkészítő program, tehát nem garantálja, hogy a diákok a felvételi eljárás során bekerülnek az egyetemre, "de ha ez sikerült, egy vagy néhány kurzust máris teljesítettek".

Ez vélhetően csak a környéken élőknek biztosít lehetőséget. Az egyetem ezzel ösztönözheti a fiatalokat, hogy az elvándorlás helyett helyben tanuljanak tovább.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.