A középiskolai szakképzés komoly átalakulás előtt áll, a szakiskolákból kialakuló és szakgimnáziumokban alig lehet majd különbséget találni, kivéve, hogy durván megvágnák, hogy milyen tantárgyakat tanulhatnak a diákok. Az új rendszerben 13-14 évesen kellene olyan döntést hoznotok, ami meghatározná, hogy milyen területen dolgoztok életetek végéig. Leírjuk, hogy miért.
Már korábban eldőlt, hogy a szakközépiskolai és szakiskolai képzést átcímkézné a kormány, így a jövőben szakgimnáziumokba járhatnának az általános iskolából kilépő diákok. Eddig nem lehetett tudni, hogy a név mellett mi változik, azonban napvilágot láttak az első tervek arról, hogy mit is nyújthatna egy ilyen iskola, melyről az Index számolt be vasárnap.
Sok köze nem lesz az iskoláknak egy mostani gimnáziumhoz, az biztosra vehetitek. A jelenlegi rendszer szerint - bár rugalmasra, egyesek szerint túl rugalmasra szabták - a középiskola első két évében, 16 éves korig mindenki közel azonos tananyaggal kell találkozzon minden tantárgyból. Egy klasszikus gimnáziumhoz hasonló mélységben kellene elsajátítani a tananyagot kémiából, mint egy gépészeti szakiskolában, ugyanez fordítva is igaz a fizika tantárgyra. Bár a szakmai tárgyak már ekkor megjelenhetnek, de ez biztosította annak lehetőségét, ha meggondolnád magad és asztalos helyett inkább földrajztudós lennél, akkor átjelentkezhess komoly lemaradás nélkül másik iskolába.
Az új tervek szerint azonban a szakmai tárgyak érdekében alaposan megnyírná a kormány egyes tárgyak óraszámát, másokat egyszerűen kivezetne vagy választhatóvá tenne. Kétszer annyi lesz a szakmai óra hetente (12-15 óra), ennek érdekében csökkentik a közismereti tárgyak óraszámát (22-23 óra).
A minisztérium meghatározná, hogy a szakmádhoz mit kell jobban tudnod: fizikát, kémiát, földrajzot vagy biológiát. Ezek közül egy lenne hangsúlyos, a többi óraszámát drasztikusan visszavágnák, összevonnák, illetve eltörölnék.
- sorolja az Index. Ez nem csak az átjárhatóságot rontja, de komolyan befolyásolja, hogy képes leszel-e ismereteid alapján továbbtanulni, és az eddigieknél sokkal jobban bekorlátozna egy szakterületre.
A tervezet még nem fogadták el, de hamarosan döntés születhet róla, ugyanis pontot kell tenni az átalakítások végére, ugyanis egyre közelebb a szeptemberi iskolakezdés.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
