A középiskolai szakképzés komoly átalakulás előtt áll, a szakiskolákból kialakuló és szakgimnáziumokban alig lehet majd különbséget találni, kivéve, hogy durván megvágnák, hogy milyen tantárgyakat tanulhatnak a diákok. Az új rendszerben 13-14 évesen kellene olyan döntést hoznotok, ami meghatározná, hogy milyen területen dolgoztok életetek végéig. Leírjuk, hogy miért.
Már korábban eldőlt, hogy a szakközépiskolai és szakiskolai képzést átcímkézné a kormány, így a jövőben szakgimnáziumokba járhatnának az általános iskolából kilépő diákok. Eddig nem lehetett tudni, hogy a név mellett mi változik, azonban napvilágot láttak az első tervek arról, hogy mit is nyújthatna egy ilyen iskola, melyről az Index számolt be vasárnap.
Sok köze nem lesz az iskoláknak egy mostani gimnáziumhoz, az biztosra vehetitek. A jelenlegi rendszer szerint - bár rugalmasra, egyesek szerint túl rugalmasra szabták - a középiskola első két évében, 16 éves korig mindenki közel azonos tananyaggal kell találkozzon minden tantárgyból. Egy klasszikus gimnáziumhoz hasonló mélységben kellene elsajátítani a tananyagot kémiából, mint egy gépészeti szakiskolában, ugyanez fordítva is igaz a fizika tantárgyra. Bár a szakmai tárgyak már ekkor megjelenhetnek, de ez biztosította annak lehetőségét, ha meggondolnád magad és asztalos helyett inkább földrajztudós lennél, akkor átjelentkezhess komoly lemaradás nélkül másik iskolába.
Az új tervek szerint azonban a szakmai tárgyak érdekében alaposan megnyírná a kormány egyes tárgyak óraszámát, másokat egyszerűen kivezetne vagy választhatóvá tenne. Kétszer annyi lesz a szakmai óra hetente (12-15 óra), ennek érdekében csökkentik a közismereti tárgyak óraszámát (22-23 óra).
A minisztérium meghatározná, hogy a szakmádhoz mit kell jobban tudnod: fizikát, kémiát, földrajzot vagy biológiát. Ezek közül egy lenne hangsúlyos, a többi óraszámát drasztikusan visszavágnák, összevonnák, illetve eltörölnék.
- sorolja az Index. Ez nem csak az átjárhatóságot rontja, de komolyan befolyásolja, hogy képes leszel-e ismereteid alapján továbbtanulni, és az eddigieknél sokkal jobban bekorlátozna egy szakterületre.
A tervezet még nem fogadták el, de hamarosan döntés születhet róla, ugyanis pontot kell tenni az átalakítások végére, ugyanis egyre közelebb a szeptemberi iskolakezdés.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
