Saját tapasztalataim az ELTE BTK-n

Érettségi után kezdtem csak igazán izgulni - természetesen a felvételi miatt. Ugyanis az új pontszámítási módszer kiszámíthatatlan volt. Emlékszem, kéz a kézben izgultunk a ponthatárok éjszakáján osztálytársaimmal. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert Magyarország, sőt Európa vezető egyetemére, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre sikerült bejutnom. Meglepő módon alacsony volt a ponthatár, mindössze 320 pont elegendő volt ahhoz, hogy felvegyenek germanisztika szakra. Így lett belőlem német szakos hallgató.

  • Eduline

Azóta nagyon sok változás volt az életemben. Felkerültem vidékről a fővárosba, távol mindentől és mindenkitől. Saját magamnak kell mindent intézni tanulmányaim kapcsán, és ez az elején igazán nagy problémát jelentett. Itt már nincs az, mint középiskolában, hogy figyelmeztetnek a határidők miatt. Itt mindenki maga felel mindenért.

Kezdődött minden a beiratkozással. Gólyatábor után egy nappal kellett mennem, így már voltak ismerős arcok, leendő csoporttársak. Viszont, sajnos nem kaptam meg minden levelet, így nem vittem magammal minden bizonyítványt, levelet és iratot, amire szükség lett volna, emiatt újabb időpontot kellett kérnem. Tehát bármilyen ügyet szeretnétek intézni, mindig mindent (érettségi, középiskolai, nyelvvizsga bizonyítvány, stb…) vigyetek magatokkal. Másodszor azonban már sikerrel jártam.

Ezután a következő nehézséget a tantárgyfelvétel jelentette. Szerencsére gólyatáborban mindenről tájékoztattak minket, hogy kinél, melyik tárgyat érdemes felvenni. Ezért is tudom ajánlani, hogy ne hagyja ki senki azt a néhány napot. Nem csak a buliról szól az egész, hanem megismerheted leendő csoporttársaidat, valamint számos információt kaphatsz az egyetemi oktatás minden apró részletéről: mit, hogyan, kinél, és hol kell majd intézni. Tehát a tárgyfelvételemet ehhez mérten igazítottam.

Azt tudom tanácsolni, hogy ne azt nézzétek, hogyan lehetne 2 vagy akár 3 napba belesűríteni az előadásokat és gyakorlatokat, hanem érdeklődjetek saját érdeketekben az oktatók felől. Erre van lehetőség különböző szakos fórumokon, illetve beiratkozáskor is.

Tanuláson kívül nagyon sok lehetőség van a szabadidő eltöltésére. Diákmunkák, sport, szórakozás, kirándulás. Vannak közös programok, melyeket az egyetem szervez, ilyen például a sétahajó Budapestről Esztergomba, Adventozás Bécsben, a gólyabál és számos buli.

Szerencsésnek érzem magam, mert rövid időn belül szaktársaimból lettek a legjobb barátaim. A legtöbb barátot ugyanis az ember az egyetemi évei alatt szerezi meg: csoporttársak és szaktársak alkotják az új baráti társaságot.

Mindemellett, volt néhány kellemetlen tapasztalatom is. Egyik ilyen a decemberi vasutassztrájk. Nagyon nehezen, többszöri próbálkozásra sikerült csak hazakászálódnom. A másik emlékezetes pillanat már az újévben várt, kiderült ugyanis, hogy a kollégiumban valami hiba folytán kimaradt a fűtés, és nem volt melegvíz sem. Ám egyetlen telefonhívásomba került, és máris három lehetőség közül választhattam, hogy melyik szaktársamnál töltöm az éjszakát. Minden rosszban van valami jó.

Boldog Zsuzsanna

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.