Az emelt szintben hisznek, mégsem ezt választják

Amikor dönteni kell az érettségi szintjéről, megváltozik a diákok álláspontja, és a könnyebb megmérettetést választják, annak ellenére, hogy azt gondolják, emelt szint nélkül nem juthatnak be a kiszemelt egyetemre. A gyakorlatban így lesz az összesen 494 773 vizsgából csupán 24 997 az emelt szintű érettségi vizsgák száma. A Felvételi Információs Szolgálat országos kutatásában a középiskolások 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte elengedhetetlen legalább egy tárgyból a nehezített vizsga a karrierintézmények népszerű szakjaira.

  • Edupress
Edupress
A többletpontok megszerzése, és a választott felsőoktatási intézménybe való bejutás és bennmaradás motiválja leginkább a diákokat az emelt szint megszerzésére. Azok a középiskolások, akik orvosként vagy bölcsész diplomával szeretnének elhelyezkedni, a legnagyobb arányban tervezik az emelt szintű érettségi megszerzését.

Az elmúlt években túljelentkezést produkáló képzési területek sikere továbbra is töretlen, a megkérdezett diákok 20 százaléka még mindig a gazdasági pályán képzeli el a jövőjét, ezt követik a bölcsészettudományi, valamint az orvosi és egészségtudományi területek.

A túljelentkezési arányok így 2010-ben sem fognak változni, ezt mutatja a tizenegyedikes és tizenkettedikes diákok körében végzett felmérés. 264 érettségit adó középiskola 3086 diákja vett részt a kutatásban, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely feslőoktatási intézményben.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna