Amikor dönteni kell az érettségi szintjéről, megváltozik a diákok álláspontja, és a könnyebb megmérettetést választják, annak ellenére, hogy azt gondolják, emelt szint nélkül nem juthatnak be a kiszemelt egyetemre. A gyakorlatban így lesz az összesen 494 773 vizsgából csupán 24 997 az emelt szintű érettségi vizsgák száma. A Felvételi Információs Szolgálat országos kutatásában a középiskolások 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte elengedhetetlen legalább egy tárgyból a nehezített vizsga a karrierintézmények népszerű szakjaira.
A többletpontok megszerzése, és a választott felsőoktatási intézménybe való bejutás és bennmaradás motiválja leginkább a diákokat az emelt szint megszerzésére. Azok a középiskolások, akik orvosként vagy bölcsész diplomával szeretnének elhelyezkedni, a legnagyobb arányban tervezik az emelt szintű érettségi megszerzését.
Az elmúlt években túljelentkezést produkáló képzési területek sikere továbbra is töretlen, a megkérdezett diákok 20 százaléka még mindig a gazdasági pályán képzeli el a jövőjét, ezt követik a bölcsészettudományi, valamint az orvosi és egészségtudományi területek.
A túljelentkezési arányok így 2010-ben sem fognak változni, ezt mutatja a tizenegyedikes és tizenkettedikes diákok körében végzett felmérés. 264 érettségit adó középiskola 3086 diákja vett részt a kutatásban, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely feslőoktatási intézményben.
(
)
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
