Az iskolarendszerű szakképzés alsó korhatárának csökkentését kezdeményezik szülői szervezetek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) levélben fordult Arató Gergely oktatási államtitkárhoz és Szűcs Erika munkaügyi miniszterhez, hogy a 14 éves diákok is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe a jelenlegi 16 éves korhatár eltörlésével - adta hírül a HRportal.
Az MSZOE szerint meg kell szüntetni a szakképzésbe belépők korosztályos korlátozását, hogy az általános iskolát elvégző 14 éves tanulók is megkezdhessék az iskola rendszerű, államilag támogatott szakképzések bármelyikét 9. évfolyamon, így a tanköteles kor elérésig, 16 éves korukig megszerezhessék a szakképzéshez szükséges szakvizsgát.
A szülői szervezetek szerint a szakiskolát négy évfolyamos szakképző középiskolává kell minősíteni, ahol a 9. osztálytól párhuzamosan folyik a szakmai elméleti, gyakorlati és a szakképesítéshez szükséges közismereti oktatás.
Az MSZOE honlapján közzétett dokumentum emlékeztet, hogy 1998. szeptember 1-jétől a szakképzésben részt vevő iskolákban folyó oktatást szét kellett választani általános műveltséget megalapozó szakaszra és a szakképesítésre felkészítő pedagógiai szakaszra. A szakképzésbe való bekapcsolódás idejét 14. életévről 16. évre emelték, hogy a szakiskolai tanulókat a 9-10. évfolyamokon felkészítsék az alapműveltségi vizsgára.
A szülői szervezetek szerint a középiskolákban továbbtanulni alkalmatlan fiatalokat szakiskolákba tömörítette az oktatáspolitika, ahol tömeges lett a buktatás és a nehezen kezelhető gyerekek eltávolítása. A szülői szervezetek arra kívánnak rávilágítani, hogy az általános iskolában végzettek egy részének legfőbb célja, hogy a nyolcadik osztály befejeztével szakmát tanulhasson. A Keszei Sándor sajtószóvivő által jegyzett dokumentum szerint, ha nem kapnak kedvező választ kérésükre, országos népi kezdeményezést indítanak az ügyben.
(forrás:
)
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
