14 éves kortól elérhető szakképző rendszert sürget az MSZOE

Az iskolarendszerű szakképzés alsó korhatárának csökkentését kezdeményezik szülői szervezetek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) levélben fordult Arató Gergely oktatási államtitkárhoz és Szűcs Erika munkaügyi miniszterhez, hogy a 14 éves diákok is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe a jelenlegi 16 éves korhatár eltörlésével - adta hírül a HRportal.

  • Eduline
Az MSZOE szerint meg kell szüntetni a szakképzésbe belépők korosztályos korlátozását, hogy az általános iskolát elvégző 14 éves tanulók is megkezdhessék az iskola rendszerű, államilag támogatott szakképzések bármelyikét 9. évfolyamon, így a tanköteles kor elérésig, 16 éves korukig megszerezhessék a szakképzéshez szükséges szakvizsgát.

A szülői szervezetek szerint a szakiskolát négy évfolyamos szakképző középiskolává kell minősíteni, ahol a 9. osztálytól párhuzamosan folyik a szakmai elméleti, gyakorlati és a szakképesítéshez szükséges közismereti oktatás.

Az MSZOE honlapján közzétett dokumentum emlékeztet, hogy 1998. szeptember 1-jétől a szakképzésben részt vevő iskolákban folyó oktatást szét kellett választani általános műveltséget megalapozó szakaszra és a szakképesítésre felkészítő pedagógiai szakaszra. A szakképzésbe való bekapcsolódás idejét 14. életévről 16. évre emelték, hogy a szakiskolai tanulókat a 9-10. évfolyamokon felkészítsék az alapműveltségi vizsgára.

A szülői szervezetek szerint a középiskolákban továbbtanulni alkalmatlan fiatalokat szakiskolákba tömörítette az oktatáspolitika, ahol tömeges lett a buktatás és a nehezen kezelhető gyerekek eltávolítása. A szülői szervezetek arra kívánnak rávilágítani, hogy az általános iskolában végzettek egy részének legfőbb célja, hogy a nyolcadik osztály befejeztével szakmát tanulhasson. A Keszei Sándor sajtószóvivő által jegyzett dokumentum szerint, ha nem kapnak kedvező választ kérésükre, országos népi kezdeményezést indítanak az ügyben.

(forrás: HRportal)
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?