Megvan, 2027-ben melyik lett a legjobb magyar egyetem
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
Minden második hallgató továbbtanulna az alapképzés elvégzése után, több mint negyedük akár külföldi kurzusokon is részt venne. Tízből heten a diploma megszerzése után is szakterületükön helyezkednének el, ugyanakkor a hallgatók kétharmada már a diploma megszerzése előtt, de legkésőbb három hónapon belül állást talált – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kutatásából.

A felmérés szerint a BGF jelenlegi hallgatóinak 60 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, csupán öt százalékuk zárta ki ezt a lehetőséget. A tanulmányaikat folytatni szándékozó hallgatók 71 százaléka mesterképzésre jelentkezne, a PhD-képzést a válaszadók 6 százaléka említette. Az intézmény kutatásában részt vevő, 2007-ben és 2009-ben végzett BGF-es hallgatók közül minden második a mesterképzést, egyharmaduk a vállalati szervezett képzéseket, míg 29 százalékuk a szakirányú továbbképzéseket említette. A főiskola egykori hallgatói elsősorban adótanácsadói, mérlegképes könyvelői, pénzügyi, illetve könyvvizsgálói területen tanulnának tovább.
A hallgatók több mint negyede külföldön is tanulna
A
jelenlegi hallgatóinak több mint negyede tervezi, hogy külföldön is végez majd kurzusokat. Ez az arány a külkereskedelmi kar nemzetközi gazdálkodás szakán és a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi kar turizmus-vendéglátás szakán a legmagasabb.
A jelenlegi hallgatók közül tízből hét válaszadó
a diploma megszerzése után azon a területen szeretne elhelyezkedni, amelyen jelenleg is tanul
, és csupán 5 százalékuk mondta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne munkát vállalni. Ők leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális okok, illetve karrierszempontok.
A diploma megszerzése után a BGF hallgatóinak közel harmada multinacionális cégnél helyezkedne el, csupán 12 százalékuk tervezi, hogy saját vállalkozást indít. A közszférában 8 százalékuk, állami vállalatnál 4 százalékuk szeretne dolgozni. A nonprofit szektort és a kisvállalkozásokat csupán néhány százalékuk célozná meg. A válaszadók nagyjából háromtizede végzett már tanulmányaihoz kapcsolódó munkát állandó jelleggel, és hasonló az aránya azoknak a hallgatóknak, akik alkalmi jelleggel dolgoztak ilyen területen.
A már végzett hallgatók közül
minden második már az államvizsga előtt dolgozott állandó munkahelyen
, további 30 százalékuk pedig a végzés után három hónapon belül el tudott helyezkedni.

A legtöbb hallgató magáncégnél dolgozik
Tízből több mint nyolc korábbi hallgató teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén. Kiemelkedő többségük magáncégnél, állami-önkormányzati vállalatnál a végzettek 12 százaléka, nonprofit szervezetnél két százaléka helyezkedett el, míg saját vállalkozást a végzettek egy százaléka indított. A diplomások 49 százaléka nagyvállalatnál vagy az állami szférában, 51 százaléka a kkv-szektorban helyezkedett el.
eduline
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.