Hány hónap után találnak állást a diplomás pályakezdők?

Minden második hallgató továbbtanulna az alapképzés elvégzése után, több mint negyedük akár külföldi kurzusokon is részt venne. Tízből heten a diploma megszerzése után is szakterületükön helyezkednének el, ugyanakkor a hallgatók kétharmada már a diploma megszerzése előtt, de legkésőbb három hónapon belül állást talált – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kutatásából.

  • Eduline
BGF

A felmérés szerint a BGF jelenlegi hallgatóinak 60 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, csupán öt százalékuk zárta ki ezt a lehetőséget. A tanulmányaikat folytatni szándékozó hallgatók 71 százaléka mesterképzésre jelentkezne, a PhD-képzést a válaszadók 6 százaléka említette. Az intézmény kutatásában részt vevő, 2007-ben és 2009-ben végzett BGF-es hallgatók közül minden második a mesterképzést, egyharmaduk a vállalati szervezett képzéseket, míg 29 százalékuk a szakirányú továbbképzéseket említette. A főiskola egykori hallgatói elsősorban adótanácsadói, mérlegképes könyvelői, pénzügyi, illetve könyvvizsgálói területen tanulnának tovább.

A hallgatók több mint negyede külföldön is tanulna

A

Budapesti Gazdasági Főiskola

jelenlegi hallgatóinak több mint negyede tervezi, hogy külföldön is végez majd kurzusokat. Ez az arány a külkereskedelmi kar nemzetközi gazdálkodás szakán és a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi kar turizmus-vendéglátás szakán a legmagasabb.

A jelenlegi hallgatók közül tízből hét válaszadó

a diploma megszerzése után azon a területen szeretne elhelyezkedni, amelyen jelenleg is tanul

, és csupán 5 százalékuk mondta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne munkát vállalni. Ők leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális okok, illetve karrierszempontok.

A diploma megszerzése után a BGF hallgatóinak közel harmada multinacionális cégnél helyezkedne el, csupán 12 százalékuk tervezi, hogy saját vállalkozást indít. A közszférában 8 százalékuk, állami vállalatnál 4 százalékuk szeretne dolgozni. A nonprofit szektort és a kisvállalkozásokat csupán néhány százalékuk célozná meg. A válaszadók nagyjából háromtizede végzett már tanulmányaihoz kapcsolódó munkát állandó jelleggel, és hasonló az aránya azoknak a hallgatóknak, akik alkalmi jelleggel dolgoztak ilyen területen.

A már végzett hallgatók közül

minden második már az államvizsga előtt dolgozott állandó munkahelyen

, további 30 százalékuk pedig a végzés után három hónapon belül el tudott helyezkedni.

BGF

A legtöbb hallgató magáncégnél dolgozik

Tízből több mint nyolc korábbi hallgató teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén. Kiemelkedő többségük magáncégnél, állami-önkormányzati vállalatnál a végzettek 12 százaléka, nonprofit szervezetnél két százaléka helyezkedett el, míg saját vállalkozást a végzettek egy százaléka indított. A diplomások 49 százaléka nagyvállalatnál vagy az állami szférában, 51 százaléka a kkv-szektorban helyezkedett el.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.