Hány hónap után találnak állást a diplomás pályakezdők?

Minden második hallgató továbbtanulna az alapképzés elvégzése után, több mint negyedük akár külföldi kurzusokon is részt venne. Tízből heten a diploma megszerzése után is szakterületükön helyezkednének el, ugyanakkor a hallgatók kétharmada már a diploma megszerzése előtt, de legkésőbb három hónapon belül állást talált – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kutatásából.

  • Eduline
BGF
A felmérés szerint a BGF jelenlegi hallgatóinak 60 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, csupán öt százalékuk zárta ki ezt a lehetőséget. A tanulmányaikat folytatni szándékozó hallgatók 71 százaléka mesterképzésre jelentkezne, a PhD-képzést a válaszadók 6 százaléka említette. Az intézmény kutatásában részt vevő, 2007-ben és 2009-ben végzett BGF-es hallgatók közül minden második a mesterképzést, egyharmaduk a vállalati szervezett képzéseket, míg 29 százalékuk a szakirányú továbbképzéseket említette. A főiskola egykori hallgatói elsősorban adótanácsadói, mérlegképes könyvelői, pénzügyi, illetve könyvvizsgálói területen tanulnának tovább.

A hallgatók több mint negyede külföldön is tanulna

A Budapesti Gazdasági Főiskola jelenlegi hallgatóinak több mint negyede tervezi, hogy külföldön is végez majd kurzusokat. Ez az arány a külkereskedelmi kar nemzetközi gazdálkodás szakán és a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi kar turizmus-vendéglátás szakán a legmagasabb.

A jelenlegi hallgatók közül tízből hét válaszadó a diploma megszerzése után azon a területen szeretne elhelyezkedni, amelyen jelenleg is tanul, és csupán 5 százalékuk mondta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne munkát vállalni. Ők leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális okok, illetve karrierszempontok.

A diploma megszerzése után a BGF hallgatóinak közel harmada multinacionális cégnél helyezkedne el, csupán 12 százalékuk tervezi, hogy saját vállalkozást indít. A közszférában 8 százalékuk, állami vállalatnál 4 százalékuk szeretne dolgozni. A nonprofit szektort és a kisvállalkozásokat csupán néhány százalékuk célozná meg. A válaszadók nagyjából háromtizede végzett már tanulmányaihoz kapcsolódó munkát állandó jelleggel, és hasonló az aránya azoknak a hallgatóknak, akik alkalmi jelleggel dolgoztak ilyen területen.

A már végzett hallgatók közül minden második már az államvizsga előtt dolgozott állandó munkahelyen, további 30 százalékuk pedig a végzés után három hónapon belül el tudott helyezkedni.

BGF
A legtöbb hallgató magáncégnél dolgozik

Tízből több mint nyolc korábbi hallgató teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén. Kiemelkedő többségük magáncégnél, állami-önkormányzati vállalatnál a végzettek 12 százaléka, nonprofit szervezetnél két százaléka helyezkedett el, míg saját vállalkozást a végzettek egy százaléka indított. A diplomások 49 százaléka nagyvállalatnál vagy az állami szférában, 51 százaléka a kkv-szektorban helyezkedett el.

eduline
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.