#Egyéb

A magyar továbbra sem választható nyelv az ukrán felsőoktatásban

Miközben az ukrán bölcsészkaron már oroszból is lehet vizsgázni, a kormány ígérete ellenére sem vezette be a választható magyar nyelvet Ukrajna felsőoktatásában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elfogadhatatlan tartja az állapotot, ezért képviselőik javaslataikat nem csak az ukrán minisztérium felé, de a parlamentnek is eljuttatják, hogy a magyar nyelv és irodalom felvételi tárgy lehessen.


Tanévnyitó Kamaszfesztivál a Zöld Pardonban

A szakkör- és hobbikiállítás mellett tehetségkutató foglalkozások, színpadi produkciók és interaktív játékok is várják az általános és középiskolás diákokat a Tanévnyitó Kamaszfesztiválon szombaton a Zöld Pardonban Budapesten.



Iskolai kérdőív kényes kérdésekkel

Felháborodást keltett Nagykanizsán egy egészségügyi felmérés, amelyet a helyi középiskolákban végeztek el nemrég. A tanulóknak kérdőívet kellett kitölteniük, amelyen több szülő szerint "kényes" egészségügyi adatokat kértek a diákoktól - írta a pénteki Népszabadság.


18 kiló és 110 centi: mitől lesz iskolaérett a gyerek?

Ki számít iskolaérettnek? És milyen kritériumok alapján döntjük ezt el? A jelenlegi kormányzat szigorítaná az iskolaérettségi vizsgálatokat, emellett bevezetné a nulladik évfolyamot is az általános iskolában. De ki mondja majd meg, hogy melyik gyerek lesz nulladikos?




"Elég egy kétes klubtagság és a HR-es már le is írta a jelentkezőt"

A Facebook és a Twitter előretörése óta - mint minden más az üzleti életben - az álláskeresés technikája is megváltozott - írja a New York Times. Az álláskeresőknek figyelniük kell arra, hogy milyen infomációkat és képeket tesznek publikussá magukról a közösségi oldalakon és hogyan kommunikálnak az ismerőseikkel, hiszen a munkaerő-közvetítők és toborzók figyelik őket.


Letaszították a trónról a Harvardot

Először került angol egyetem az első helyre a világ legjobb egyetemeit felvonultató QS ranglistáján. A hatodik éve összeállított lista élén most a Cambridge Egyetem áll, második helyre szorítva az eddig letaszíthatatlannak tűnő Harvardot.


Diploma nélkül félelmetes a válság?

Ötször annyival nőtt a diploma nélküli magyarok munkanélküliségi rátája a gazdasági válság alatt, mint a diplomásoké - derül ki az OECD éves oktatásügyi jelentéséből, amelyet a szerdai Világgazdaság ismertet.


Hátraarc az oktatáspolitikában

Azzal, hogy a kereszténydemokraták hitbizománya lett az oktatás, a magyar iskolarendszerben garantált a változások sorozata. A régi-új reformjelszavak: kötelesség, rend, erkölcs, nemzet- és hazaszeretetre nevelés -írja a HVG.



Elitképzéssé változatnák a tanárképzést

Iskolában eltöltött hosszabb idő, új finanszírozási metódus és a már említett elitképzéssé változtatandó tanárképzés - a többi között ezt tartalmazza az új közoktatási törvényt előkészítő anyag, amelyet a FigyelőNet ismertetett. Az új felsőoktatási törvény koncepciója - a honlap szerint - rögzíti a felsőoktatásba való belépés feltételeként az emelt szintű érettségit és hosszabb távon a nyelvvizsgát.


Krónikus beteg gyerekek oktatása

Nehezen találnak iskolát gyerekeiknek azok a szülők, akik krónikus beteg gyermeket nevelnek. A tanintézményeket az állami szabályozás sem ösztönzi erre a segítségre - írja a HVG.



Szeptemberben rendezik meg az első Kormányzati Karrier Expót

Először rendeznek Kormányzati Karrier Expot hazánkban - jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember 6-án. A Regeneráció nevet viselő eseményt szeptember 18-án, szombaton tartják meg a Millenáris Parkban, ahol a közigazgatásban felkínált állások mellett a szférában jellemző életpályamodellel is megismerhetnek a látogatók. A szervezők elsősorban frissdiplomás pályakezdőket, egyetemistákat várnak az eseményre, az expón többek között miniszterek, államtitkárok mutatják be a hosszú távú közigazgatási életpályamodellt.



"Sereghajtók vagyunk triviálisnak látszó dolgokban"

Valóban a legkorszerűbb oktatást alakította ki a magyar oktatási kormányzat, amikor törvényi szinten is belevetette magát a kompetenciaalapú oktatásba? Vagy csak a klasszikus tudáskánon felbomlását kívánja ezzel mintegy elfedni-ellensúlyozni? Mindenesetre a szakértők többsége egyetért azzal, hogy a magyar iskolába jártak többsége súlyos hiányosságokkal küzd még az alapkompetenciákat illetően is.


Legálisan szednek-e osztálypénzt az iskolák?

Az iskolákban, sőt már az óvodákban is gyakorlattá vált az úgynevezett osztálypénz szedése, amely havi 500-1000-3000 forinttól a középiskolában 20-30 ezer forintig (ballagási ruha, érettségi bankett) terjedhet. Egy 30 fős osztályban havi 2-3 ezer forinttal számolva havonta 60-90 ezer, évente 600-900 ezer forint osztálypénz gyűlhet össze. Egyes középiskolákban ez elérheti az évi 6-9 millió forintot is. A szülők pedig akkor is fizetnek osztálypénzt, ha annak szedése tilos, vagy meghaladja anyagi teherbíró képességüket, vagy nem látják át mire fordították a beszedett összegeket.


Évi 3 milliós fizetést jósolnak maguknak a hallgatók

2010-ben a Graduate Barometer felmérésében 24 ország, 850 intézmény, és 220 ezer mérnök, illetve gazdasági szakon tanuló hallgató vett részt Európa-szerte. A felmérés szerint 4,4 hónapos várakozási időt saccolnak az első munkahely megtalálása előtt a gazdasági képzésben részt vevő európai és magyar fiatalok. A magyar diákok a munkahely megtalálása után évi 2,8 milliós fizetésre számítanak, és állommunkahelyeik között a Google, az MNB és az APEH áll.