Egy 2010 nyarán készült brit tanulmány szerint a "ráöntöttem a vacsorámat", és a "suliba jövet kiesett a táskámból" című házifeladat-kifogások ma már nemigen hallhatóak az osztályteremben. Helyüket átvették az olyanok, mint: "már majdnem befejeztem, mikor véletlenül kitöröltem", vagy "közben lefagyott a gépem." Népszerű még az "éppen nem volt netem" és a "bedöglött a nyomtatóm" is.
20 különböző kifogás egy hét alatt
A Mozy nevű netes folyamatokat támogató cég ötszáz tanárt és ezer diákot kérdezett ki a témában, és azt találta, hogy a számítógépekkel összefüggésbe hozható technikai jellegű problémák magasan a legtöbbet használt kibúvók akkor, ha valaki elsimlizte a kötelező feladatát. "A technológiai feljődés és a komputerizáció - sok egyéb más dolog mellett - olyan mértékben megváltoztatta mindennapi diskurzusainkat is, hogy ez alól a tantermi témák sem lehetnek kivételek" - magyarázza a kutatást végző cég képviselője a Telegraph-nak.
Egy átlagos tanár egy hét alatt húsz fajta kifogást hall, mikor a házi feladat meg nem írásának okát firtatja. Egyúttal a vizsgálatban részt vevő tanárok háromnegyede állította, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodtak a technológiai jellegű problémákra fogott bliccelések. Az ilyen magyarázatokat azért is nehéz kezelni, mert nem tudhatjuk biztosan, hogy a diák hazudik-e, vagy igazat beszél. "Biztos vagyok benne, hogy mindannyian éltünk már át pánikot a számítógép előtt, mikor egy hirtelen lefagyás, vírus, vagy akár egy kiöntött üdítő miatti hardveres hiba következtében adatvesztés történt" - vált megengedőre a megkérdezett kutató.
A felmérésben ugyanakkor az is említést kap, hogy a "kifogyott a tinta a nyomtatómból" jellegű mesedélután ráadásul kifejezetten szemtelen és tisztességtelen viselkedésbe csap át, amikor a tanuló az idős - és a modern technológiában járatlan - tanárnak kezd el elektronikai kütyük meghibásodásáról hablatyolni, gondolván: "az öreg úgysem érti mit beszélek." Pedig a vizsgálat tanúsága szerint tíz tanulóból nyolc próbálkozott már hasonlóval.
A magyar diákok még nem tartanak itt
Az említett kísérletből világosan látszik, hogy a brit középiskolások 78 százaléka már számítógéppel készíti el a házi feladatait. És bár a tanárok nyolcvan százaléka emiatt több ellenőrizhetetlen házi feladat mesét kénytelen végig hallgatni, a diákok technológiai ismereteinek bővülésére ez mindenképp jó hatással van.
Ha viszont Magyarországon készülne hasonló felmérés, valószínűleg azt találnánk, hogy a technológiai jellegű kifogások mértéke jóval alacsonyabb lenne. Ez pedig nyilván nem azt jelentené, hogy a hazai iskolások ennyivel becsületesebbek, hanem mindössze annyit: nincs lehetőségük számítógéppel dolgozni a leckén.
Egy, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által publikált 2009-es tanulmány szerint a magyar háztartások mindössze 16,4 százalékban található számítógép. A diákok számítógép és internet használati szokásait kutató felmérés, (melyben budapesti és vidéki városi iskolák tanulói vettek részt) pedig azt találta, hogy a megkérdezett diákok csak mintegy harmadának volt saját gépe otthon, és közülük is csak húsz százalék használta azt - egyebek mellet - iskolai feladatok megoldására is.
eduline/telegraphLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
