A leggyakoribb kifogások az iskolában

Egy 2010 nyarán készült brit tanulmány szerint a "ráöntöttem a vacsorámat", és a "suliba jövet kiesett a táskámból" című házifeladat-kifogások ma már nemigen hallhatóak az osztályteremben. Helyüket átvették az olyanok, mint: "már majdnem befejeztem, mikor véletlenül kitöröltem", vagy "közben lefagyott a gépem." Népszerű még az "éppen nem volt netem" és a "bedöglött a nyomtatóm" is.

  • Eduline

20 különböző kifogás egy hét alatt

A Mozy nevű netes folyamatokat támogató cég ötszáz tanárt és ezer diákot kérdezett ki a témában, és azt találta, hogy a számítógépekkel összefüggésbe hozható technikai jellegű problémák magasan a legtöbbet használt kibúvók akkor, ha valaki elsimlizte a kötelező feladatát. "A technológiai feljődés és a komputerizáció - sok egyéb más dolog mellett - olyan mértékben megváltoztatta mindennapi diskurzusainkat is, hogy ez alól a tantermi témák sem lehetnek kivételek" - magyarázza a kutatást végző cég képviselője a Telegraph-nak.

Egy átlagos tanár egy hét alatt húsz fajta kifogást hall, mikor a házi feladat meg nem írásának okát firtatja. Egyúttal a vizsgálatban részt vevő tanárok háromnegyede állította, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodtak a technológiai jellegű problémákra fogott bliccelések. Az ilyen magyarázatokat azért is nehéz kezelni, mert nem tudhatjuk biztosan, hogy a diák hazudik-e, vagy igazat beszél. "Biztos vagyok benne, hogy mindannyian éltünk már át pánikot a számítógép előtt, mikor egy hirtelen lefagyás, vírus, vagy akár egy kiöntött üdítő miatti hardveres hiba következtében adatvesztés történt" - vált megengedőre a megkérdezett kutató. 

A felmérésben ugyanakkor az is említést kap, hogy a "kifogyott a tinta a nyomtatómból" jellegű mesedélután ráadásul kifejezetten szemtelen és tisztességtelen viselkedésbe csap át, amikor a tanuló az idős - és a modern technológiában járatlan - tanárnak kezd el elektronikai kütyük meghibásodásáról hablatyolni, gondolván: "az öreg úgysem érti mit beszélek." Pedig a vizsgálat tanúsága szerint tíz tanulóból nyolc próbálkozott már hasonlóval.

A félelem beindítja a fantáziát?
shutterstock

A magyar diákok még nem tartanak itt

Az említett kísérletből világosan látszik, hogy a brit középiskolások 78 százaléka már számítógéppel készíti el a házi feladatait. És bár a tanárok nyolcvan százaléka emiatt több ellenőrizhetetlen házi feladat mesét kénytelen végig hallgatni, a diákok technológiai ismereteinek bővülésére ez mindenképp jó hatással van.

Ha viszont Magyarországon készülne hasonló felmérés, valószínűleg azt találnánk, hogy a technológiai jellegű kifogások mértéke jóval alacsonyabb lenne. Ez pedig nyilván nem azt jelentené, hogy a hazai iskolások ennyivel becsületesebbek, hanem mindössze annyit: nincs lehetőségük számítógéppel dolgozni a leckén.

Egy, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által publikált 2009-es tanulmány szerint a magyar háztartások mindössze 16,4 százalékban található számítógép. A diákok számítógép és internet használati szokásait kutató felmérés, (melyben budapesti és vidéki városi iskolák tanulói vettek részt) pedig azt találta, hogy a megkérdezett diákok csak mintegy harmadának volt saját gépe otthon, és közülük is csak húsz százalék használta azt - egyebek mellet - iskolai feladatok megoldására is.

eduline/telegraph
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.