A világ legjobb 200 egyeteméből 72 az Egyesült Államokban van, a brit intézmények pedig szépen lassan lemorzsolódnak – így lehetne röviden összefoglalni a Times Higher Education (THE) című brit felsőoktatási szakfolyóirat most publikált egyetemi rangsorát. Igaz, alig egy hete egy másik cég, amely korábban a brit lappal közösen készítette el a listát, még egészen más rangsorral rukkolt elő.
Idén is az amerikai elitképző, a Harvard bizonyult a legjobb egyetemnek a THE rangsorában. A szeptember 16-án publikált rangsorban az első tíz intézmény között csak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felsőoktatási intézményei szerepelnek, míg a legjobb húszba rajtuk kívül csak egy svájci és egy kanadai intézmény került be - áll a THE oldalán. A legjobb kétszázban idén sem szerepel magyar egyetem. (Múlt hónapban egy sanghaji rangsorba még be tudott kerülni az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, igaz ott a legjobb 500 egyetemet próbálták rangsorolni.)
A toplista megjelenését követő elemzések talán legfontosabb megállapítása, hogy Nagy-Britanniának, mint a világ második számú felsőoktatási nagyhatalmának napjai meg vannak számlálva és néhány éven belül a már most hihetetlenül erős Egyesült Államok és Ázsia egyszerűen "ledarálja". A britek így is már csak 29 intézménnyel kerültek be a legjobb 200-ba (szemben a 72 amerikaival), a legjobb 50-ben pedig mindössze 5 egyetemük szerepel.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
