Egy hónap múlva kezdődik az őszi érettségi időszak

Összesen 19.514 jelentkezés érkezett be az október 15-én kezdődő őszi érettségi vizsgaidőszakra, négyezerrel több, mint tavaly. A z érettségizők jelentkezéseinek 85 százaléka középszintű megmérettetésre vonatkozik, a tantárgyak közül pedig az idegen nyelvek a legnépszerűbbek.

  • Edupress
Az őszi érettségi vizsgákra kijelölt 150 tanintézményben október 15-én, az írásbeli vizsgákkal kezdődik meg az érettségi időszak. Ezt követően november 10. és 15. között tartják meg az emelt szintű szóbeli vizsgákat, majd november 18-tól a középszintű szóbeli érettségi matúra következik.

Az elmúlt évek statisztikái alapján ősszel az előrehozott vizsga a legnépszerűbb a jelentkezők körében. Erre azoknak van lehetősége, akik az adott tantárgyból már a megelőző év során teljesítették a középiskolai követelményeket tanórai részvétellel, vagy osztályozó vizsgával. Idén a statisztikai adatoknak megfelelően a szintemelő vizsga mellett az előre hozott érettségi volt a legnépszerűbb, náluk kevesebben választották pedig a javító- és pótlóvizsgákat.

A szeptember 6-ai határidőig 19.514 jelentkezés érkezett be az érettségi időszakra, amelyek közül csupán 2.886 jelentkezés vonatkozik emelt szintű matúrára, a tavalyival megegyező arányban. Idén egyébként középszinten 104, emelt szinten pedig 54 különböző tantárgyból érettségizhetnek a jelentkezők. Tavaly 99, illetve 44 tárgy közül választhattak az érdeklődők.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.