Egy hónap múlva kezdődik az őszi érettségi időszak

Összesen 19.514 jelentkezés érkezett be az október 15-én kezdődő őszi érettségi vizsgaidőszakra, négyezerrel több, mint tavaly. A z érettségizők jelentkezéseinek 85 százaléka középszintű megmérettetésre vonatkozik, a tantárgyak közül pedig az idegen nyelvek a legnépszerűbbek.

  • Edupress
Az őszi érettségi vizsgákra kijelölt 150 tanintézményben október 15-én, az írásbeli vizsgákkal kezdődik meg az érettségi időszak. Ezt követően november 10. és 15. között tartják meg az emelt szintű szóbeli vizsgákat, majd november 18-tól a középszintű szóbeli érettségi matúra következik.

Az elmúlt évek statisztikái alapján ősszel az előrehozott vizsga a legnépszerűbb a jelentkezők körében. Erre azoknak van lehetősége, akik az adott tantárgyból már a megelőző év során teljesítették a középiskolai követelményeket tanórai részvétellel, vagy osztályozó vizsgával. Idén a statisztikai adatoknak megfelelően a szintemelő vizsga mellett az előre hozott érettségi volt a legnépszerűbb, náluk kevesebben választották pedig a javító- és pótlóvizsgákat.

A szeptember 6-ai határidőig 19.514 jelentkezés érkezett be az érettségi időszakra, amelyek közül csupán 2.886 jelentkezés vonatkozik emelt szintű matúrára, a tavalyival megegyező arányban. Idén egyébként középszinten 104, emelt szinten pedig 54 különböző tantárgyból érettségizhetnek a jelentkezők. Tavaly 99, illetve 44 tárgy közül választhattak az érdeklődők.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.