Egy hónap múlva kezdődik az őszi érettségi időszak

Összesen 19.514 jelentkezés érkezett be az október 15-én kezdődő őszi érettségi vizsgaidőszakra, négyezerrel több, mint tavaly. A z érettségizők jelentkezéseinek 85 százaléka középszintű megmérettetésre vonatkozik, a tantárgyak közül pedig az idegen nyelvek a legnépszerűbbek.

  • Edupress
Az őszi érettségi vizsgákra kijelölt 150 tanintézményben október 15-én, az írásbeli vizsgákkal kezdődik meg az érettségi időszak. Ezt követően november 10. és 15. között tartják meg az emelt szintű szóbeli vizsgákat, majd november 18-tól a középszintű szóbeli érettségi matúra következik.

Az elmúlt évek statisztikái alapján ősszel az előrehozott vizsga a legnépszerűbb a jelentkezők körében. Erre azoknak van lehetősége, akik az adott tantárgyból már a megelőző év során teljesítették a középiskolai követelményeket tanórai részvétellel, vagy osztályozó vizsgával. Idén a statisztikai adatoknak megfelelően a szintemelő vizsga mellett az előre hozott érettségi volt a legnépszerűbb, náluk kevesebben választották pedig a javító- és pótlóvizsgákat.

A szeptember 6-ai határidőig 19.514 jelentkezés érkezett be az érettségi időszakra, amelyek közül csupán 2.886 jelentkezés vonatkozik emelt szintű matúrára, a tavalyival megegyező arányban. Idén egyébként középszinten 104, emelt szinten pedig 54 különböző tantárgyból érettségizhetnek a jelentkezők. Tavaly 99, illetve 44 tárgy közül választhattak az érdeklődők.

edupress
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna