Pszichoterror, méhek és kecskefejés a Kutatók Éjszakáján

A Nyugat-magyarországi Egyetem öt városban – Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely, Székesfehérvár - 10 karon és könyvtáraiban vár szeptember 24-én mindenkit a Kutatók Éjszakája rendzvénysorozat.

  • Eduline

2010. szeptember utolsó péntekén Európa 25-30 országának több mint 150 városában rendezik meg a Kutatók Éjszakája nevű programot. A Tempus Közalapítvány, 18 felsőoktatási intézmény, 5 kutatóintézet és számos más partner együttműködésében Magyarországon 23 városban több mint 800 kutató és tudományos munkatárs fog ezen az éjszakán előadásokat tartani és beszélgetni az érdeklődőkkel.

A Nyugat-magyarországi Egyetem 5 dunántúli városban több mint száz programmal várja a szeptember 24-én a Kutatók Éjszakája iránt érdeklődőket. Idén a tavalyinál is nagyobb érdeklődésre számítanak a szervezők.

Sopronban négy kar (Benedek Elek Pedagógiai Kar, Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, valamint a Közgazdaságtudományi Kar) szervezésében, tíz helyszínen folynak majd a programok. Megtudhatjuk, hogyan lesz a tehénből éghető anyag, pásztázó elektronmikroszkóppal barangolhatunk a mikrométerek között és találkozhatunk a benzin helyett sűrített levegővel hajtott díjnyertes kisautóval.

Szombathelyen vizsgálhatunk hajszálat, ujjlenyomatot, elemezhetünk fehérjéket és cukrokat, és meghatározhatjuk a vércsoportot. Számítógépes szimuláció segítségével a virtuális valóságban nézhetjük meg, mi zajlik az anyagok belsejében, milyenek és hogyan mozognak a molekulák, megismerhetjük a kristályok szerkezetét

Győrben az Apáczai Csere János Karon a gyakorlati pszichológia kedvelői a hiperaktivitásról, a pszichoterrorról beszélgethetnek. Megismerhetünk egy nyelvérzéket mérni tudó egységes tesztet, hallhatunk a környezetkímélő hulladékkezelésről.

"A tollas GPS"-ről, a postagalambok lenyűgöző tájékozódási képességéről hallhatunk izgalmas előadást Mosonmagyaróváron, a Mezőgazdaság- és Élelmiszeripari Karon. Betekintést nyerhetünk a galambtenyésztés és a röptetési versenyek gyakorlatába, megtudhatjuk, hogyan működik a galambóra, magunk is kiröptethetünk egy csapat galambot. Bepillanthatunk az államalkotó rovarok (méhek, hangyák, termeszek) vizuális és akusztikus kommunikációjába. Bemutatkoznak a legfontosabb hazai tejtermelő fajok, illetve fajták és néhány “rekorder” tejtermelő állat. Az érdeklődők megpróbálkozhatnak a kecske kézi fejésével, a program második felében pedig tudományos megalapozottsággal “nézhetnek a pohár fenekére”. Megtudhatjuk, milyen válaszokat ad a genetikatörténet az élet és a világ keletkezésére, hogyan üzennek nekünk az előző évezredek mitikus tárgyakkal, jelekkel, vethetünk egy pillantást a kínai kultúra teremtésmítoszára.

Légi felvételek segítségével készíthetünk saját térképet Székesfehérváron, a Geoinformatikai Karon. A látogatók a program keretében megrajzolhatják a kar környezetének utcáit, épületeit. Hallhatunk az ökolábnyom és a karbolábnyom földrajzi eloszlásáról, mérőszalag nélkül végezhetünk méréseket a környezetünkben modern geodéziai és fotogrammetriai műszerekkel, megmérhetjük egy épület magasságát teodolittal. Ismerkedhetünk a műholdak alkalmazásával a térképészetben, lézerszkenneres méréseket végezhetünk Székesfehérvár belvárosában, elkészíthetjük egy épület, vagy egy városrész makettjét 3D-ben, és kutatókkal, professzorokkal beszélgethetünk. 

A rendezvény weboldalán az összes helyszín és időpont megtalálható.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.