Hoffmann Rózsa: vissza kell állítani az értékrendet az iskolákban

Vissza kell állítani az iskolákban az értékrendet, az elmúlt évek szolgáltató iskolarendszerét pedig fel kell, hogy váltsa az évszázados hagyományokra épülő normatív pedagógia - jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az észak-borsodi Kazincbarcikán, kedden.

  • Eduline

A kistérségi tanévnyitó konferencián Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: új irányt kell szabni az oktatásban. Az államtitkár az oktatásban történteket áttekintve utalt arra, hogy még a '80-as években is csodálkozva tapasztalták a külföldi delegációk a magyar iskolákban a gyerekek fegyelmezettségét és tudását. Mi az oka a megtorpanásnak? - tette fel a kérdést az államtitkár. Kifejtette: a magyar pedagógiai kultúrát a normatív pedagógia jellemezte, ez ha úgy teszik egy nevelési alapelv, leegyszerűsítve nem jelent mást, mint pedagógiai folyamatot, amelyben a tanító, a tanár irányít. Ezt a normatív pedagógiát az elmúlt nyolc év alatt felcserélték, és meghirdették a szolgáltató iskola eszményét, ami megfordította az évszázadok óta begyakorolt módot és itt az iskolának kell teljesíteni az elvárásokat.

A pedagógusok tucatjai, százai kínlódtak azzal, hogy nem követelhettek a tanulótól, nem osztályozhattak, mert az úgymond a gyereknek árt. Tudásalapú társadalmat építünk címszó alatt mutatók százai bizonyítják, hogy a nevelés és a tanulás eredményessége is romlott, ezért vissza kell állítani az iskolákban a normális értékrendet - hangsúlyozta álláspontját.

Kitért arra, hogy az elmúlt időben a követelményt "állítani merészelő" tanárt meghurcolták, amin változtatni kell. Az első jogszabály-módosításokat megtették - mondta, példaként említve az osztályozás - az alsó tagozatokban - és az évismétlés lehetőségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a módosításoknak erkölcsi üzenete, értéke van: a kötelességet teljesíteni kell. Az elmúlt nyolc évben ez megfordult, azt sugallták, nem kell kötelességtudat, akkor is lehet boldogulni: ügyeskedéssel, sumákolással.

Az államtitkár beszélt arról, hogy komoly gond van a gyerekek tanulási eredményeinek területén is. Az általános-, és a középiskolákban is érzik ezt a pedagógusok, de a jelenség már megnyilvánul a felsőoktatásban is. Ennek okaként számos problémát felsorolt, kiemelve a központi tantervi szabályozás hiányát, vagyis mint mondta, 2003-ban a nemzeti alaptantervből száműzték a tananyagot, csak a kompetenciákat írták elő, "mintha lehetne kompetenciát ismeretek nélkül fejleszteni" - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa szólt az érettségi rendszeréről, amely szintén változtatást igényel. Értékelése szerint nagyon "leszállították" az érettségi követelményét. Ennek értékét fokozatosan - nem egyik évről a másikra -, de helyre kell állítani.

Az államtitkár előadásában a pedagógusok anyagi megbecsüléséről és helyzetéről is beszélt. Mint mondta, a jó oktatási rendszer középpontja a pedagógus. Az új oktatáspolitika - amelynek célja az oktatási rendszer eredményességének jelentős és mielőbbi növelése egy meghatározott, világos, erkölcsi értékrend alapján - alapvető kötelessége a pedagógusok helyzetének javítása. Felsorolása szerint a pénzügyi lehetőségek bár jelenleg szűkösek, hosszabb távon ezek is alakulhatnak, emellett egyszerűsítik - már egyszerűsítettek - a pályázatok és egyéb feladatok adminisztrációs kötelezettségeit, a legfontosabb pedig a pedagógusok megbecsülése, a hivatás értékének a helyreállítása a társadalomban.

mti

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.