Megvan, 2027-ben melyik lett a legjobb magyar egyetem
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
Vissza kell állítani az iskolákban az értékrendet, az elmúlt évek szolgáltató iskolarendszerét pedig fel kell, hogy váltsa az évszázados hagyományokra épülő normatív pedagógia - jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az észak-borsodi Kazincbarcikán, kedden.
A kistérségi tanévnyitó konferencián Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: új irányt kell szabni az oktatásban. Az államtitkár az oktatásban történteket áttekintve utalt arra, hogy még a '80-as években is csodálkozva tapasztalták a külföldi delegációk a magyar iskolákban a gyerekek fegyelmezettségét és tudását. Mi az oka a megtorpanásnak? - tette fel a kérdést az államtitkár. Kifejtette: a magyar pedagógiai kultúrát a normatív pedagógia jellemezte, ez ha úgy teszik egy nevelési alapelv, leegyszerűsítve nem jelent mást, mint pedagógiai folyamatot, amelyben a tanító, a tanár irányít. Ezt a normatív pedagógiát az elmúlt nyolc év alatt felcserélték, és meghirdették a szolgáltató iskola eszményét, ami megfordította az évszázadok óta begyakorolt módot és itt az iskolának kell teljesíteni az elvárásokat.
A pedagógusok tucatjai, százai kínlódtak azzal, hogy nem követelhettek a tanulótól, nem osztályozhattak, mert az úgymond a gyereknek árt. Tudásalapú társadalmat építünk címszó alatt mutatók százai bizonyítják, hogy a nevelés és a tanulás eredményessége is romlott, ezért vissza kell állítani az iskolákban a normális értékrendet - hangsúlyozta álláspontját.
Kitért arra, hogy az elmúlt időben a követelményt "állítani merészelő" tanárt meghurcolták, amin változtatni kell. Az első jogszabály-módosításokat megtették - mondta, példaként említve az osztályozás - az alsó tagozatokban - és az évismétlés lehetőségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a módosításoknak erkölcsi üzenete, értéke van: a kötelességet teljesíteni kell. Az elmúlt nyolc évben ez megfordult, azt sugallták, nem kell kötelességtudat, akkor is lehet boldogulni: ügyeskedéssel, sumákolással.
Az államtitkár beszélt arról, hogy komoly gond van a gyerekek tanulási eredményeinek területén is. Az általános-, és a középiskolákban is érzik ezt a pedagógusok, de a jelenség már megnyilvánul a felsőoktatásban is. Ennek okaként számos problémát felsorolt, kiemelve a központi tantervi szabályozás hiányát, vagyis mint mondta, 2003-ban a nemzeti alaptantervből száműzték a tananyagot, csak a kompetenciákat írták elő, "mintha lehetne kompetenciát ismeretek nélkül fejleszteni" - tette hozzá.
Hoffmann Rózsa szólt az érettségi rendszeréről, amely szintén változtatást igényel. Értékelése szerint nagyon "leszállították" az érettségi követelményét. Ennek értékét fokozatosan - nem egyik évről a másikra -, de helyre kell állítani.
Az államtitkár előadásában a pedagógusok anyagi megbecsüléséről és helyzetéről is beszélt. Mint mondta, a jó oktatási rendszer középpontja a pedagógus. Az új oktatáspolitika - amelynek célja az oktatási rendszer eredményességének jelentős és mielőbbi növelése egy meghatározott, világos, erkölcsi értékrend alapján - alapvető kötelessége a pedagógusok helyzetének javítása. Felsorolása szerint a pénzügyi lehetőségek bár jelenleg szűkösek, hosszabb távon ezek is alakulhatnak, emellett egyszerűsítik - már egyszerűsítettek - a pályázatok és egyéb feladatok adminisztrációs kötelezettségeit, a legfontosabb pedig a pedagógusok megbecsülése, a hivatás értékének a helyreállítása a társadalomban.
mti
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.