Mezőgazdasági mérnök, tanító cigány-roma szakirányon – csak néhány olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak a 821-ből, amit senki sem jelölt meg a 2025-ös egyetemi felvételin. Összesen pedig 365 olyan alap-és osztatlan képzés van, amit első helyre senki sem írt be, de többedik helyre igen, ennek mintegy 83 százaléka valamilyen pedagógusképzés.
Több, az új tanárképzéshez kapcsolódó tanszéken dolgoznak a "közszolgálati egyetemi docensek."
„A Covid-oltással chipet ültettek az emberekbe. Az 5G rákot okoz. Idekattintva tiéd lehet ingyen a legújabb iPhone.” Ilyen és ehhez hasonló álhírekkel szinte minden nap találkozhatunk az interneten, azonban gyakran fel sem ismerjük elsőre, ha valótlan állításról van szó.
3,5 év alatt diploma, 1 év alatt edzőkből, rekreációs szakemberekből testnevelő tanár - 100 évvel ezelőtti szintre viszik vissza a testnevelőtanári képzést. Dr. Farkas Péter, egyetemi docens, testnevelő tanár írása.
Hatalmas szakmai örökséget hagyott maga után.
2025. januárjának végéig kell elhagyniuk az otthonaikat.
Március közepén jelentette be az államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy 2025 szeptemberétől pedagógus- és bölcsészképzésekkel bővítik az egyetem képzési kínálatát. A részletekről Veszelszki Ágnes tanszékvezetőt, az induló kar rektori megbízottját kérdeztük.
9728 felvett hallgató közül csak 2231-en álltak munkába a 2023/24-es tanévben.
Hiába nőtt a felvételizők létszáma, nem a most felvett diákok jelentenek majd utánpótlást a pedagógushiányra.
Az idei felsőoktatási felvételi több szempontból is különbözött az eddigiektől, kezdve azzal, hogy jóval többen jelentkeztek, mint a korábbi években, amihez valószínűleg hozzájárul a felvételi rendszer átalakítása is. A legnagyobb verseny idén is a gazdasági képzéseken lesz, de idén nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma is, tanárokból viszont 2023-ban sem fogunk Dunát rekeszteni.
3357 fő - ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. Nem meglepő tehát, hogy ezzel a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába - még úgy sem, hogy idén egyébként kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Vannak szakok, amiknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
A köznevelési államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjút megújuló tanárképzésekről és beszélt a nyugdíjas tanárok visszatéréséről is.
A Z-szak név alatt futó ötéves, természettudomány-környezettan képzés idén indul először.
Ötéves tanárképzések indulnak idén ősszel, de a lerövidített képzési idő mellett más is változik.
Első hallásra jó ötletnek tűnhet, hogy öt év után kapjanak diplomát a tanárjelöltek, így gyorsabban lehet pótolni a tanárhiányt. De ott, ahol valóban sok tanár hiányzik, ez az egy év nem sokat segít – többek között erről beszélt Csapó Benő neveléstudományi kutató.
2022 szeptemberében indulnak az átalakított, ötéves tanárszakok, amelyeknek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani.
Meghosszabbították a tanárnak, gyógypedagógusnak vagy tanítónak tanuló egyetemisták Klebelsberg-ösztöndíjának jelentkezési határidejét.
