Jövő szeptemberben indul az új természettudományos tanárszak
Hat egyetemen indul el 2022 szeptemberétől az új, ötéves természettudomány-környezettan tanárszak.
Hat egyetemen indul el 2022 szeptemberétől az új, ötéves természettudomány-környezettan tanárszak.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) elfogadhatatlannak tartja az egyetemi tanárképzés tervezett átalakítását, a változtatás szerintük nemcsak szakmaiatlan, hanem elveszi a szabadságot az egyetemektől.
Hányan felvételiztek és kerültek be pedagógusképzésekre az elmúlt években? Napi adat.
Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
Hat- helyett ötéves lesz a jövőben a tanárképzés, a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk, és 2022 szeptemberétől új szaktanári képzések is indulhatnak természettudományos területen - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év.
A program a gyakornokoknak szólna, az iskolákba szétküldött levél alapján pedig az Oktatási Hivatal arra kéri az iskolák vezetőit, bátorítsanak mindenkit a részvételre.
Pedagógiai technikumi képzések elindítását készítik elő - árulta el a héten a szakképzésért felelős államtitkár.
Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.
Kétnaponta Covid-teszt, iskolai oltópontok, kötelező maszkviselés - kiderült hogy készülnek külföldön az iskolakezdésre. Újabb nemzetközi rangsorra kerültek magyar egyetemek, és szakértők szerint az iskolakezdéssel ismét berobbanhat a járvány. Megint összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
Alaposan átalakítaná a pedagógusképzést a kormány – az úgynevezett képzési kimeneti követelményeket úgy írnák át, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni a diákokat. Aki emelt szintre is készülne a tanítványaival, annak még egy évet kell tanulnia – írja a HVG.
Oktatási hírekből a héten sem volt hiány: Orbán Viktor miniszterelnök, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is bejelentést tett. Ezeken kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint több szakmai szervezet is adott ki közleményt, továbbá újabb városnevekkel bővült a vidéki ponthatárvárók listája.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.
Február közepén az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) szenátusa megszavazta, hogy egyházi fenntartásba kerüljön az intézmény.